Tartalom: Tizenkettedik előadás, Dornach, 1916. december 31. Az egyén morális
mércéje nem alkalmazható egyszerűen az emberek csoportjaira. Az ismételt földi
életekkel szembeni kifogás. Hogyan zavarta meg az ópiummal való visszaélés az
emberi lelkek megtestesülését? ?Kínai? lelkek inkarnációja európai testekben.
Nemcsak a külső, hanem a szellemi kultúrtörténetre is figyelmet kell fordítani.
Az egész emberiség fejlődés iránti felelősségérzet csak az atlantisz utáni
hatodik korszakban alakul ki. Az ember fél az igazságtól. A mérgek kettős
hatása: pusztítani, de gyógyítani is képesek. A Hold-állapotban a mérgek
normális szubsztanciák. Az énfejlődés előfeltétele a fizikai leépítés. A
gyógyítás alaptörvénye. Mi a szürke mágia? Fel kell ébreszteni az igazság iránti
érzéket. George Stuart Fullerton amerikai professzor véleménye a németekről.
Megjegyzések a tizenkettedik előadáshoz (772?810.) Tizenharmadik előadás,
Dornach, 1917. január 1. A fizikai test négy tagja. Az emberi léleknek minden
fejlődési szakaszba új fejlődési impulzusokra van szüksége. Mérgező formaképző
fantomok lerakódása az emberi testben. A fejlődésben való visszamaradás egyik
következménye a kultúra hanyatlása. A jó és az ellenképe közötti bizonytalan
egyensúly. Minden az ellentétébe fordítható. Az atlantisz utáni ötödik korszak
feladata az imaginatív élet kialakítása. Az európai?amerikai emberiség karmája.
A valótlanságban való tévelygés veszélye. Korunk jellemzője a tárgyilagosság
iránti vágy hiánya. Mit is jelent a gonosz? A hazugság mint a hiányzó szellemi
törekvés ellenképe. Richard Grelling, aki önkényesen bánik a történelmi
tényekkel. A népeket nem megértés, hanem rokonszenv és ellenszenv alapján ítélik
meg. Erre példa Romain Rolland és regénye, a Jean-Christophe. Megjegyzések a
tizenharmadik előadáshoz (811?851.) Tizennegyedik előadás, Dornach, 1917. január
6. Az anyagi fejlődés túlnőtt az emberen, a lelki fejlődés elmarad tőle.
Világpolgári érzület az idealizmus korában. A mai nacionalizmus oka az eszmei
üresség. Elvont fogalmak hangoztatása, amelyekből könnyen válhatnak jelszavak.
Nem programra van szükség, hanem valósággal telített eszmékre. A leszerelési
törekvések elvontsága. Az ítéletalkotáshoz szélesebb látókör kialakítására van
szükség. A Brit Birodalom imperializmusa és a világháború kitörése közötti
összefüggés. Az angol politikában a puritán áramlatot felváltotta az
imperializmus. Annie Besant és imperializmusellenes beszédei. Ki kell alakítani
az érzéket az iránt, hogy mi a lényeges. Imperialista célkitűzések egy angol
újságíró cikkében. Különbséget kell tenni a brit nép és a politikáját a
háttérből irányítók között. Fontos, hogy az igazságot kell kimondani.
Megjegyzések a tizennegyedik előadáshoz (852?887.) Tizenötödik előadás, Dornach,
1917. január 7. A néplelkek és a nép egyes tagjainak lelke közötti összefüggés
téves értelmezése. Az anyai és apai elv különbözősége. A materialista felfogás
szerint az embert a vére, a szellemtudományos nézet szerint a karmája kapcsolja
össze egy bizonyos nemzettel. Hol van létjogosultsága az olyan fogalmaknak, mint
a jog és a szabadság, és hol nincs? Az új Jeruzsálem nem a fizikai világban
valósulhat meg. Az összeütközések megoldásának feltételei. Mi a valódi tragédia?
Az ítéleteket a szellemi életből kell meríteni. Mit akart Sir John Seeley a Brit
Birodalom keletkezésének történetével elérni? Okkult tanítás az angol nyelvű
emberek jelentőségéről az atlantisz utáni ötödik korszakban. Figyelemreméltó
jóslatok egy jövőbeli világháború kitöréséről. Hogyan dolgoznak ?világtörténelmi
trükkökkel?? Angol vélemény Heinrich von Treitschkéről és Friedrich von
Bernhardiról. Miért torzítják el ma tudatosan az igazságot? Megjegyzések a
tizenötödik előadáshoz (888?924.) Tizenhatodik előadás, Dornach, 1917. január 8.
A tagok gondatlan és alkalmatlan viselkedése. A Kortörténeti szemlélődések nem
?politikai? előadások. Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös meggyilkolása és az
osztrák?magyar ultimátum Szerbiának. A délszláv kérdés. Ausztria?Magyarország
erőfeszítései az állam trialista átalakítására. Miért nem lehetett korlátozni az
osztrák?szerb összeütközést? Az orosz uralom alatti Dunai Konföderáció
megalapítására tett kísérletek. Miért volt Nagy-Britannia érdeke ennek
kialakulása? Szövetségi viszonyok Európában. Az utóbbi évtizedek fontos
külpolitikai eseményeinek láncolata. A konfliktushelyzet kiéleződése a balkáni
háború után. Arról beszélnek, hogy a szövetségek automatikusan fognak működni.
Kérdéses javaslat békekonferencia összehívására. Németország kényszerhelyzetben.
Franciaország és Anglia mozgástere. A Közép felelősségéről és a Nyugat
ártatlanságáról szóló hazugság. A szabadkőművesek eltérő szerepe a világban. A
tömegek demokratikus és a páholyok arisztokratikus áramlatának párhuzamos
megjelenése. A nyugati szabadkőművesség megtermékenyítése közép-európai
szellemiséggel. Sir Oliver Lodge kísérlete a halál utáni élet bizonyítására. Az
eredmény a szellem materializálása. A titkos társaságok a lelkek romlottságával
számolnak. Ludwig von Polzer-Hoditz írása mint a tárgyilagosságra törekvő
álláspont példája. Mit tehetünk antropozófusként? Nemcsak a belga semlegesség
megsértése fontos, hanem Németország eljárásának indítóokai is. Az ázsiai Kelet
elkövetkező felemelkedésének jelei. Megjegyzések a tizenhatodik előadáshoz
(925?1015.)