Az egykori Csík vármegye Csík-, Gyergyó- és Kászonszékből jött létre a
kiegyezés után. Mint annyi történelmi tájegységünk, a magyar anyanyelvűek lakta
Csík is idegen uralom alá került a trianoni diktátum következtében. E vidék ma a
romániai Hargita megye keleti része. Csík vagy Csíkország a Hargita és a
Keleti-Kárpátok magas bércei közé zárt medence. Csíkban ered a történelmi
Magyarország két folyama, a Szőke Tiszánkba ömlő Maros és a történelmi
Magyarországból kifutó ?hűtlen Olt is. A Maros Gyergyó vize, az Olt viszont a
csíkiaké, itt növekszik patakból rakoncátlankodó, kamasz folyóvá. Csíkország
lakói az egykor szabad és rátarti székelyek, kik között nemigen volt se jobbágy,
se nagyobbacska úrféle. A Szent Királyoktól kezdve a szabadságharc dicső
napjaiig a határok őrizete volt e katonáskodó, ?akaratos népség hivatása. Orbán
Balázs híres munkájában, A Székelyföld leírásában így ír e föld lakóiról: ?
Csíkszék népe szép, erőteljes, szorgalmas és munkaszerető, s miként a székely
általában, tanulékony, éles eszű és élénk felfogású, szóval bír mindazon
tulajdonokkal, melyek a mesterségek űzésére szükségesek. A csíki tájbeszéd és
hangsúlyozás annyira sajátságos, hogy az idegennek szokni kell hozzá, hogy
mindent érthessen, de Csikban ... maradtak fenn nyelvünknek megbecsülhetetlen
kincsei is, melyeket... tanulmányozásra eléggé nem ajánlhatunk. Csíkban
lelhetjük fel a dicső székely történelem számos emlékét is, mint például a
karcfalvi vártemplomot, a madéfalvi emlékművet, a szeredai Mikóvárat, s nem
utolsó sorban a somlyói ferences kolostort és kegytemplomot, a híres csíksomlyói
búcsú helyszínét. E mesék szülőföldje ez a vidék. A könyv lapjait forgatva három
falu mesevilágával ismerkedhet meg az olvasó, a felcsíki Csíkszentdomokoséval,
az alcsíki Csíkszentkirályéval és Csíkmenaságéval. Míg e meséket olvassuk,
távoli testvéreinkkel ismerkedünk, s mire az utolsó lap végére érünk, bizton a
szívünkbe zárjuk mindannyiukat. S holnap tán föl is kerekedünk, hogy magunkhoz
öleljük őket.