Ráth-Végh István Magyar kuriózumok antik (Ifjúsági Könyvkiadó), 1955 226 o.,
kemény kötés, jó állapotú borító picit kopottas 890.- A szerző az előszóban
kifejti, hogy mit is jelent a szó: ?kuriózum?. Szerinte nincs rá megfelelő
magyar szó, mert jelenti azt, hogy ?ritka, érdekes, furcsa, különös, rendkívüli?
és lényege a hitelesség. E könyvében csak olyan adatokat dolgozott fel,
amelyeknek megtalálta az eredetét, forrásait. A kuriózumok irodalmát
különféleképpen lehet feldolgozni: lehet tudományosan, lehet lexikonszerűen
sorba szedni, legélvezetesebben a franciák tálalták, könnyű, olvasmányos
formában. Ráth-Végh István tíz évig gyűjtötte anyagát és igyekezett olyan
kuriózumokat közreadni, amiket az olvasók nem ismernek. A kultúrtörténeti
adatokat témák szerint csoportosítja. Kezdi a Katonadolgokkal, fényt derít
többek közt arra, hogy honnan származik a mondás: ?keményfejű magyar?.
Szerepelnek a könyvben Csodagyerekek (volt akit két és fél éves korában
beírattak az iskolába). Csodagyereknek számított Bolyai János is, akinek
villámgyors felfogása volt és 12 éves korában a hatodik gimnázium anyagából
vizsgázott. Tünemények (a mai UFO-k elődei) már a 16. században is léteztek. Pl.
1525-ben három Napot láttak az égen megjelenni, ez jelképezte, hogy
Magyarországnak három uralkodója lesz: János, Ferdinánd és a török. Kuriózumként
említi a szerző a régi szerelmes leveleket a 16. századtól kezdve a 20. századi
apróhirdetéseikig. A száműzött betű összefoglaló cím alatt azonos magánhangzóval
írt verseket sorol fel a gyűjtemény, valamint egy ige nélküli regényt.
Parnasszusi játékok közül különösen érdekes Werbőczy törvénykönyve és
Magyarország földrajza versben. Szócsintani példatárat, vagyis szógyártási
rendszert (szókat csinálni tanít rövidítésből származik) is bemutat, amelyre
számos példát sorakoztat fel (a kaktusz huszúr, mert húsos és szúr; embrió lemb,
leendő ember). A hónapnevek erőszakos magyarítására példa a 16. századból: főhó,
fagyhó, fűhegy stb., vagy későbbi időkből január ? zúzoros, február ? enyheges,
szeptember ? gyümölcsönös stb. A Magyar kuriózumok 1934-ben jelent meg először ?
a ma olvasójának is szórakoztatást, ?kuriózumot? jelent a könyv elolvasása.