Csokonai a ?fársángi? háborúzás történetével eposzi kellékek fölhasználásával,
ártatlan tréfálkozás mezébe bújtatott maró gúnnyal figurázza ki a szerelemre
vágyó vénkisasszonyt, Dorottyát. A karnevál, a jelmezes fölvonulás, a
farsangolás falusi, kisvárosi rítusainak beépítése a vígeposzba friss ötletekben
és humorban gazdag művé avatja a Dorottyá-t. Egyetlen kiadásra szánt, de csonkán
maradt színműve, A méla Tempefői saját sorsát, kudarcait, vágyait, reményeit,
terveit és azok meghiúsulását is egybefoglalva rajzolják a költő sorsát
Magyarországon: művei kiadásához nem talál pártfogót. Csokonai színpadi műve is
ötven évet várt a nyomtatásban való megjelenésig.