Lactantius a 3-4. század fordulóján írta főművét, amely most jelenik meg
először magyarul. A hitvédő teológiai enciklopédia célja, hogy bemutassa a
pogány vallások és bölcselet belső ellentmondásait, így pogány olvasók számára
is igazolja a kereszténység intellektuális tartalmának igazát és
magasrendűségét. A mű egyik értéke, hogy betekintést ad a hit igazságainak
megvitatását, tisztázását és tételes rögzítését megelőző korszak teológiájába.
Emellett némelyik gondolata önmagában is figyelemre méltó, különösen a rossz
eredetéről, rendeltetéséről, a teremtésben elfoglalt helyéről vallott felfogása.
Az Isteni tanítások forrásértéke igen jelentős: számos, azóta elveszett ókori
irodalmi, bölcseleti írásból őrzött meg töredékeket, valamint a kortárs és
szemtanú hitelességével érzékelteti az üldözések korának drámai légkörét.