Krúdy Gyula Aranyidő - Mit látott Vak Béla szerelemben és bánatban / Őszi
Versenyek / Ál-Petőfi / Hét bagoly / Aranyidő antik (Szépirodalmi Könyvkiadó),
1978 621 o., vászon kötés védőborítóval, jó állapotú 650.- ?Az ifjúságtól
kótyagos Budapest dúdol ebben a történetben? az ifjúság tékozló készségével?
Mert meglehet, hogy ebből a regényanyagból két kötet is futotta volna, de ennek
a kis regénynek legnagyobb ereje, bája éppen a fura előadásmód. Igen. Ez a
látszólagos hanyagság valami egészen szokatlan zamatot ad a regénynek? Szinte az
az érzésem, hogy kár a mai rohadt időkbe, a múzsáknak ez a kis szülötte.?
Tersánszky Józsi Jenő 1923-ban a Nyugat-ban fogadta ezekkel a szavakkal a
kötetünk címadó regényét, az Aranyidő-t. A Krúdy egyéni stílusát, alkotói
attitűdjét találóan meghatározó értékelésből szinte kibukik, kiugrik az a
félmondat, amely a fehérterror rémuralmának nyomasztó sötétsége és az Aranyidő
felidézte szerelmi idill légies, ódon, békebeli hangulata közötti feszültséget
érzékelteti: ?a mai rohadt időkbe, a múzsáknak ez a kis szülötte?. 1921-ben
Lázár Miklós felkérésére, a Bécsben megjelenő Új Könyv című folyóiratnak hét
folytatásban megírta a torzóban maradt Mit látott Vak Béla Szerelemben és
Bánatban című látomássorozatot, amely szürrealista jelenetfűzésével, sűrű
indázatú mondataival és apokaliptikus képeivel a magyar avantgarde legjelesebb
alkotásai közül való. Az Őszi versenyek hősében, a Ben nevű hoppon maradt
zsokéban is őt, a történetben az ő csalódottságának tükrét látjuk. Ezután
mindinkább szabadulni akar a rémálmoktól, a levertségtől, az élet
céltalanságának érzésétől: ezt mutatja a Hét Bagoly, amelyben ifjúságát,
pályakezdését idézi, és amelyben ismét a két nagy szerelem játssza a főszerepet:
az irodalom és a nők. Újabb sorozata kezdődik ezzel azoknak a regényeknek, ahol
a század eleji Pest ragyogó fényben tűnik fel, hogy ellensúlyozza a húszas évek
sivárságát, reménytelenségét. Ennek a láncolatnak a tagja maga az Aranyidő is ?
már címével jelzi azt az ellentétet, amelyre Tersánszky idézett mondatai olyan
élesen rávilágítanak,de a polgárosodó Pest a Vörös postakocsi-regényekhez mérten
ironikusabb felhangokkal jelenik meg itt és ezentúl Krúdy szépprózájában. Az
Ál-Petőfi első jelzése annak, hogy Krúdy vissza kíván térni a történelmi
témákhoz; folytatni akarja azt, amit a Magyar jakobinusokkal 1913-ban elkezdett.
De a Petőfi-centenárium évében a hangvétel még szubjektív.