?A sortűzperek is az eltakarítandó, hazug konstrukciók között lesznek. (Kis
János: Töprengés az időről - sortűzperek előtt Kritika, 1994/5) Az 1956-os
sortüzek elkövetői ellen a magyar bűnüldöző hatóságok csak igen szerény
mértékben tettek eleget a nemzetközi jog által előírt bűnüldözői
kötelességüknek. Mind az elmúlt, mind a jelenlegi politikai rendszer hosszú időn
át minden törvényes felelősségre vonást lehetetlenné tett, megakadályozott,
megnehezített, illetve időt húzva elhalasztott. Az 1956-os vérontásokért és
megtorlásokért kétségkívül felelős, életben lévő politikai és katonai vezetők
ellen soha senki sem kezdeményezett törvényes felelősségre vonást. Ehelyett
egyszerű közembereket ültettek a vádlottak padjára. Ezeket a megállapításokat a
Fővárosi Bíróság mondta ki a salgótarjáni sortűzügyben hozott ítéletében. Ezt az
ítéletet 1995. január 31-én az ügyben eljáró bírói tanács nevében dr. Strausz
János írta alá. (Fővárosi Bíróság 16.B. 768/1994./88.ítélet) ?A tényállásban
leírtak mellett is közismert tény, hogy 1956. október 23. napjával kezdődően a
diktatúra központi hatalma a fegyveres erejét bevetette a fegyvertelenül,
békésen tüntető lakossággal, valamint a szervezkedő fegyveres forradalmi
csoportokkal szemben. Ennek során a fegyveres erők jelentős harceszközöket is
felvonultattak, így pl. harckocsikat és repülőgépeket is, s a hatalommal szemben
álló lakosság elleni tevékenységük lényegében az egész országra kiterjedt.
Gyakorlatilag háborút folytattak az ország lakosságának túlnyomó része ellen.
[...] Mindezekre tekintettel megállapítható, hogy az országon belül 1956.
október 23. napjával kezdődően nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés
zajlott mindaddig, amíg a diktatúra fegyveres ereje a lakossággal szemben
tevékenykedett, továbbá addig, amíg a Szovjetunió hadserege az országot november
4- én megszállta, miáltal az összeütközés nemzetközi jellegűvé vált/' (A
Legfelsőbb Bíróság Bfv.X.207/1999/5. számú végzése).