(Ujváry Griff Verlag), Kutas Erzsébet Nem árnyak ők... című regénye a németek
március 15-i (1944) megszállásával kezdődik és az 56-os szabadságharc utolsó
napjaival végződik, de nem korrajz. Az egymásnak szánt Köves Tamás és Tatár
Ilonka, a fellegekben járó muzsikus Imre, az önfeledt, hűséges Kata, Magda, a
zsidó barátnő, a félig orosz Iván szerelmes szeretetének története a téma. Mégis
a magyar tragédia nemcsak kerete a történetnek. Az életek bele vannak ágyazva az
ország sorsába. Elénk tárul a légiriadók különböző fokozataitól a kitelepítésig
és a magzatgyilkolás tömeges gyakorlatáig valamennyi állomása a magyar
tragédiának. - A zsidók embertelen elhajtása - a fővárosból menekülő családok
keserve - az ostrom sebesült és halott áldozatai - a ?felszabadulás utáni
szörnyű éhség, a ?davaj, davaj egy kis robotra - amikor a bosszú és a gyűlölet
vették át a hatalmat. Mi nem történelmi tanulmányt olvasunk, de a magyar életet
éljük át és amik megesnek Ilonkával, Katával, Imrével és a regény többi
szereplőjével, - szívünk gyökeréig fájnak! Mint egy zenekari műben a hegedű-
vagy zongoraszóló, úgy túlzengi az egészet a szerelmeknek a rajza. Kacagunk és
sírunk és annyira a szerelmek bonyodalma köti le érdeklődésünket, hogy másodszor
is el kell olvasnia a regényt annak, aki észre akarja venni, hogy mennyire a
magyar sors markol bele a hősök életébe.