Úgy válogattam össze a kötet anyagát, hogy mintegy keresztmetszetben az egész
magyar népballada-költészet fejlődéstörténetét bemutassa. A népballadáink
legfőbb típusait, legfőbb rétegeit vettem be kötetünkbe: azokat a típusokat,
rétegeket, amelyek megmutatták a magyar balladai történetek, epikumok
összefüggését az európai ballada világával, és megmutatják a külön magyar
fejlődés eredményeit is. A magyar történet nehéz évszázadain haladunk keresztül
a balladák olvastán, s néhány balladánk a mitikus-mesei képzetek világába, még
messzibbre vezet vissza. Nemzeti, társadalmi konfliktusok, osztálykonfliktusok
keresztezik egymást ezekben a balladákban, majd családi, egyéni ütközések,
tragédiák és bohó, játékos kedvű kis történetek is. A népi műfajok (ha szabad e
terminust használnunk) szinte minden eleme felbukkan ezekben a drámai
fogalmazású, drámai feszültségű történetekben. Lírai, epikus történetek, jókedvű
táncos énekek s mind-mind drámai erővel, sokszor a párbeszédek vad vagy jókedvű
összecsapásával. Archaikus balladáktól az új stílusú dallamokat hordozó
betyárballadákig, hírmondó ponyvaversekig - a magyar népballada minden korszaka
megvan itt. S ugyanígy megfigyelheti e balladákon keresztül a magyar népi vers
formai történetét is: a magyar verselés legősibb szerkezeti, ritmikai elemeitől
kezdve a jelenkori fejlődés lazult lejtéséig. Így kíván ez a mi kis válogatásunk
nemcsak a magyar népballada történetének, de szinte az egész magyar népi
verselés történetének is szép és igazi tüköre lenni. S így lehet
magyarságunknak, kultúránknak - egész Európához való tartozandóságunknak, annyi
elmúlt és e versekben maradandó évszázadoknak is tüköre.