Ismerkedjünk meg e tájmúzeum újabb szabadtéri tárlatával. - A
Keszthelyi-hegység Tájvédelmi Körzet 2711 hektáros területe igyekszik bemutatni
mindazt, ami a Balaton környékének legnagyobb összefüggő erdőséggel borított
résztájára és a Balaton-felvidékre szűkebben, illetve általánosan jellemző. A
Keszthelyi-hegység a hazánkat átívelő középhegységi rendszer, közelebbről a
Dunántúli-középhegység nyugati láncszeme. Szerkezetileg a Bakonyhoz tartozik, de
alaktanilag és helyrajzilag elkülönül tőle. Környezetéből szigetként emelkedik
ki, és többé-kevésbé meredek töréslépcsőkkel szakad alá. Keleten Tapolca
medencéjére, délen a Balaton árkán túl a somogyi, nyugaton Hévíz lápteknőjén túl
a zalai dombokra, északon a Marcal forrásvidékére tekint. Azon túl messze
setétedik már a Ság teteje - ahogy azt a niklai magányába vonuló Berzsenyi
Dániel látta a Bazsi fölötti bazalthegyekre hágó országútról. Láz, Sarvaly,
Tátika, Kovácsi-hegy pliocén kori, geológiai formakincsekben gazdag bazalttufa
és láva borította csoportja képezi a hegység északi részét. Tátika rom
koszorúzta csúcsáról vagy ősbükkös platójáról, a pannóniai és pleisztocén
deluviális üledékekkel töltött Zsidi- és Vindornya-medencén túl a
keszthelyi-fennsík plató jellegű, közel négyszög alakú, a veszprémi-fennsíkról
leszakadt tönkjének meredek, árnyékos völgyekkel tagolt, sasbérces tömegét
látjuk. Ez a rész rejti magában tájvédelmi körzetünket! Fő kőzete a mélybe
süllyed permo-karbon rögökre települt triász fődolomit, melyet negyedkori lösz
és a Pannon-tenger parti képződményei vesznek körül: homokkő, homok, agyag,
kavics, breccsa, alapkonglomerátum.