Szabad-e gyerekeket elragadni egy nyüzsgő világvárosban? Miért gondolja a
dél-amerikai születésű szolid házasságban élő Bigua ezredes, hogy a gyerekrablás
magasztos dolog? Meddig lehet harmonikus családot fenntartani sok-sok talált
gyerekkel? Az öregedő Bigua azt hiszi, mindörökre, csakhogy a sors közbeszól. A
gyerekekből kiütköznek öröklött tulajdonságaik, s az ezredes is megperzselődik:
beleszeret nevelt lányába. A fordulatokban bővelkedő regény legfőbb ereje
lélektani hitelessége, varázslatos költőisége. A művet Rónay György nagyszerű
fordításában adjuk közre. A XX. század nagy francia költője, a magyar '56 egyik
legtekintélyesebb védelmezője. A jászol szamara meg az ökre című megható
karácsonyi elbeszélés szerzője Dél-Amerikában született 1884-ben, s Párizsban
halt meg 1960-ban. 1924-ben, amikor a Gyermekrabló első része megjelent,
hatalmas sikert aratott. S ugyancsak gyorsan elterjedt a híre az 1930-as
folytatásnak. Számos világnyelvre lefordították. Nem véletlenül. Remek az
alapötlet, s pompás a megírás. Bigua ezredest és különös családját nem lehet nem
szeretni.