A tanulmánykötet alapjául szolgáló, 2006 februárjában kezdődő empirikus
felmérés, digitális közvélemény-kutatás, honlap-teszt és a jogi környezetre
vonatkozó desk research elemzés a hátrányos megkülönböztetés felismerését és
kezelését vizsgálta a helyi közigazgatásban. A kutatási eredmények összegzésével
segíteni kívánjuk az önkormányzatok igazgatási munkáját, normakövető intézkedési
gyakorlatát és szolgáltatási kultúráját. A vizsgálatok igazolták, hogy az
európai és a hazai jogszabályok, rendeletek elegendőek lennének a
fogyatékossággal élők és a roma kisebbség közigazgatási szükségleteinek
normakövető kielégítésére, azonban a helyi önkormányzatok tárgyi feltételei és
az alkalmazottak e tárgykörre vonatkozó ismeretei nem biztosítják az
esélyegyenlőséget. Az ügyintézés alkalmával csak részben érvényesül az egyenlő
bánásmód elve. Az elektronikus ügyintézés sem képes érdemben javítani a fennálló
állapotokon, egyrészt azért mert az érintettek nem rendelkeznek a szükséges
eszközökkel és ismeretekkel, másrészt pedig a közigazgatásban dolgozók körében
sem általános a digitális íráskészség. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy
a kutatás alanyait jelentő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok korlátozva
vannak alkotmányos jogaik gyakorlásában. A rámpa-ügy részben megoldja a
mozgáskorlátozottak problémáját, de a látás- és hallássérült embereknek is joguk
van a biztonságos és segítő nélkül is hozzáférhető környezethez, és a romák
helyzetét sem lehet csak szociális kérdésként kezelni. Mindenekelőtt
kommunikációs akadálymentesítésre és szemléletváltásra lenne szükség. Nem a
kimenő információk mennyiségét, hanem a minőségét kell javítani, a hangsúlyt az
információgyűjtésre és -feldolgozásra kell helyezni, mert csak ennek alapján
lehet érdemi párbeszédet folytatni az érintettekkel és a helyi közösségekkel.