Ez a könyv az első világháború kitörésének előzményeit és okait vizsgálja, nem
csupán a hagyományos történelemkutatási, hanem az antropozófiai irányultságú
szellemtudomány szempontjából is. A háború kitöréséhez vezető folyamatok és
események hátterét és logikus láncolatát ismerhetjük meg az újkorig, sőt a
középkorig visszavezetve. Ennek megfelelően a háborús felelősség kérdését is
árnyaltan tárgyalja, és látható a hadviselő felek mindegyikének felelőssége.
Olyan eseményekről és összefüggésekről kapunk felvilágosítást, amelyek - a
felelősségről vallott nézeteitől és pártállásától függetlenül - mindenkit
nagyban segítenek, hogy megértse a háború okait. Az események és a várakozások
fényében megérthetjük talán azt a kényszerpályát is, amin az egyes államok az
egyik vagy a másik táborba kerültek. Részletesen olvashatunk például mai
szomszédaink történelméről, amely nem kevésbé véres és megszállástól,
elnyomástól terhes, mint a sajátunk. És ki érhetné meg jobban a 4-500 éves török
hódoltság alól felszabaduló nemzetek önállósodási törekvéseit, mint mi, akik 150
évig voltunk török uralom alatt, történelmünk azt követő századainak
csúcspontjait pedig a Habsburgok elleni szabadságharcok jelentették? Rudolf
Steiner az előadásait Svájcban, egy semleges országban tartotta, azonban
hallgatói a hadviselő nemzetek polgáraiból kerültek ki. Ráadásul a harcoló felek
(központi és antanthatalmak) iránti rokonszenvet illetően a semleges Svájcban is
mély megosztottság volt. Így az akkori légkör igen veszélyes volt, amelyben
különösen ügyelni kellett az elfogulatlanság megőrzésére. Ennek ellenére az
elhangzottakat sokan a saját szimpátiájuknak vagy antipátiájuknak megfelelően
próbálták értelmezni. Ez a veszély később is fennállt, éppen ezért az előadások
a Rudolf Steiner hagyatékát kezelő gondnokságon belüli hosszas viták után, csak
nagyon sokára, 1966-ban jelentek meg első ízben könyv alakban. Ezt igen gyorsan
elkapkodták, és a későbbi utánnyomások, illetve kiadások is gyorsan elfogytak,
ami jól jelzi a téma iránt megnyilvánuló érdeklődést. Az 1916. december 4. és
1917. január 30. között tartott 24 előadás 6 kötetben, részletes jegyzetekkel
ellátva jelenik meg. A mai olvasó aligha ismeri már a Steiner által említett
neveket és folyamatokat. Gyakran eldugott forrásai még a történészek számára sem
egyszerűen hozzáférhetők, internetes keresőkkel sem találhatók meg. Ezért
elkerülhetetlen volt a kortárs irodalom alapos ismerete, mint ahogyan Steiner
könyvtárának felhasználása is. A források, amelyekből Steiner merített, szó
szerinti szöveggel jelennek meg.