Ez a könyv olyankor jelenik meg magyarul, amikor a világ éppen Ukrajnára
figyel, ahol korunk legsúlyosabb politikai válsága zajlik. Nagyobb történelmi
távlatban az ukrajnai eseményeket úgy is tekinthetjük, mint a demokrácia
létrejöttéhez vezető nehéz szülést egy posztkommunista országban, a rég várt
(bár kései és fájdalmas) megszabadulást a birodalmi örökségtől. Amikor Ukrajna
elszakad az oroszok uralta Szovjetunió politikai hagyományaitól, ugyanarra az
útra lép, mint korábban Magyarország és más nyugati szomszédai. A 2013?14-es
Jevromajdan-forradalom célja Ukrajna újraegyesítése volt Európával, ami egyben a
valódi demokrácia, a politikai átláthatóság és a gazdasági reformok szimbóluma
is. A Szovjetunió többi csatlós államához (köztük Magyarországhoz) hasonlóan
Európa választása egyben az Oroszországhoz fűződő történelmi viszony
átértékelését is jelentette. Ukrajna esetében a végleges szakítás a nagyhatalmú
keleti szomszéddal különösen fájdalmas, hiszen az ország korábban Oroszország
?belső? birodalmához tartozott. Nemcsak az orosz állam nem tudott megbékélni
azzal, hogy Ukrajna Európát választotta, hanem az ország keleti felében élő
számos orosz nyelvű, illetve és orosz nemzetiségű ukrán állampolgár sem. Emiatt
tört ki a fegyveres konfliktus, egyben a Szovjetunió összeomlása utáni megkésett
szabadságharc és polgárháború.