Koncert Ez a francos műbőr! Tapad mindenütt. Ha aláveszek valamit, az rossz. Ha
nem, rám kenődik. Megrohadok benne. A csizma dettó. Csöpi már megint ugat. Hogy
ő húzta ki a szarból a bandát. Övé a szerkó. Ő fizette a protokollt, persze,
attól jött mindenki. A nagy harcsák. Zabálni a potyát. Aztán felsírni a bandát
egy vicclap hátsó felére. Nyaljátok ki! Ez a rohadt cipzár bekapta a szőrt a
lábamon. Ha visszahúzom, akkor is tépi, ha felhúzom akkor is. Hát akkor
szakadjon! Már megint a Csöpi, azzal a cingár lábaival, itt mászkál az orrom
előtt. Persze, majd nyugaton! A bőrünk alatt is bőr lesz. Milyen cuccokat hozunk
majd! Az! Mint a Hófehérke, amikor egyedül megy az erdőben! Majd a vámosok
lekapják a sityakot: erre tessék, zenész elvtársurak, részünkről a
megtiszteltetés! Hogy ő már elintézett különb dolgokat is. A nagykutyáknál.
Biztos csóválta a farkukat. Azt szeretik a nagykutyák. Meg a nagymacskát. Azok
dorombolnak. Hogy tudnak a nagymacskák dorombolni! Ezt már nem tudja a Csöpi.
Honnan is tudná? Mi persze tartjuk a pofánkat. Nyeljük a nyálat. Bár köpni se
volna sikktelen, de mi nyeljük. Kinn már tombolnak a tinik. A Nágel, az hecceli
őket. Versikéket tanít nekik. Hol a napszemüvegem? Kell nekem, hogy lássák a
pofámat? Hol a napszemüvegem? A Nágel most vezényel a szék karfájával. Ezt
mindig megeszik. Na, itt a diri a házból. Hogy aztán semmi cirkusz. Még hogy
aztán semmi cirkusz! A bevétel az oké, a tini pénze kell? A jókedve nem?
Debizonyishogy cirkusz. A javából. Nem is tudom, ki a bohóc. Az egyik biztos én
vagyok