?A Görögtűz nem regény-, hanem cikluscím, amely alá Jókai ?mindenféle igaz hívő
népek történetéből? merített elbeszéléseit rendezte. A Görögtűz szövege csak a
Nemzeti Kiadás (1897) keretében nyerte el mai formáját? ? írja az Utószóban
Gángó Gábor. ; Két kisregényt fűz egybe a kötet: mindkettő a 19. század első
felében, Oroszországban játszódik. Történelmi hátterük a cári birodalom és a
kaukázusi, illetve szibériai népek közötti háborúk. Ezek okára, eseményeire az
író azonban csak bevezetésként utal, főként fordulatos mesét, vadregényes
tájakon zajló kalandokat akar nyújtani. ; Riumin a cári hadsereg ezredese volt,
mielőtt álruhában nekivágott a Kaukázus szorosainak, hogy a leigázatlan hegyi
törzsek között megkeresse a hegyvidék titkos aranybányáit. Csak így mentheti meg
magát és családját a száműzetésből: felségárulással vádolják. A világtól elzárt
udi tartományban nemcsak az aranytitkot, hanem az ?amazon királynő? szerelmét is
megszerzi. Mikor aztán útrakel Izméné nevű kísérőjével, a menekülőket a
szerelmes uralkodóasszony vízárral pusztítja el. A második írás novellisztikus
füzér: Samyl fiai ? cserkesz hercegek ? hallgatják feleségeik elbeszéléseit
Irzambekről, a ?kalmuk? nemzet Szentpétervárra került trónörököséről. A
házassági história, mely a szibériai néptörzs teljes leigázásához vezet, a
korabeli orosz politika fortélyos eszközeit példázza. (A Hon című lapban
folytatásokban megjelent írás ? érezhetően ? befejezetlen maradt.) Jókainak ez a
műve régen jelent meg, minden bizonnyal sok olvasó fogja újra felfedezni.