Miért kockáztatunk? Miért van szükségünk az izgalomra? És egyes embereknek még
több izgalomra? Lehetséges, hogy az alkoholizmus vagy a kábítószer-fogyasztás
jelensége mögött voltaképp testünk biológiai igényei és jellemzői állnak, a
gének ? végső soron az agy? Segíthet-e a génkutatás és az agy behatóbb ismerete
a függőségben szenvedőkön vagy akár a hegymászó-katasztrófák elkerülésében, mint
ahogy reményt adhat az autisták, a szkizofréniások, az epilepsziások a
szociálisan zavart és szokatlanul viselkedő emberek esetében? Az agy titkainak
fürkészése közben alapvető témák merülnek fel: az intelligencia, a megértési
folyamatok, a tudat, a vallási élmények, a szabad akarat témája. ? Ha az agyat
megismerjük, vajon ezekkel kapcsolatosan is végleges tudással bírunk majd?
Lecserélik-e majd a filozófiát az idegtudományok? A vallást a genetika? Vannak-e
alapvető különbségek egyes emberek között? Mi döntünk-e saját tetteinkről és
szándékainkról, vagy megelőzik mindezt az agyban lezajlódó folyamatok? Büszke
öntudatunk szolgaként kullog az agy szükségszerű parancsait követve, miközben
áltatja magát a szabadság illuziójával? Izgalmas, olykor nyugtalanító ? de
semmiképpen nem megkerülhető kérdéseket vet fel Jack Challoner ebben a
közérthető nyelven megírt, a szélesebb olvasóközönségnek szóló könyvében. Az
emberi tudomány fejlődik, az agykutatás előtt is új távlatok állnak, például az
emberi géntérkép felhasználása révén. A fenti kérdésekre adott válaszok azonban
valószínűleg messze vannak még tőlünk. Sőt, meglehet, talán nem is lesz válasz
rájuk. A mesterséges intelligencia egyik kutatóját, Emerson Pugh-t idézve: ?Ha
az emberi agy olyan egyszerű lenne, hogy megérthetnénk, akkor olyan egyszerűek
lennénk, hogy nem tudnánk megérteni.?