Bertha Bulcsu írásaiban mindig is fontos társadalmi kérdéseket vetett fel. Új
regényében csellengő fiatalok, munka, cél és eszmények nélkül lézengő
galeritagok életéből mutat be egy szeletet. Lupusz a regény központi figurája,
az író az ő sorsát, belső történéseit kutatva jut el a lopásból, betörésből élő
társasághoz, ahová a fiú útja csaknem törvényszerűen vezet. Csaknem, hiszen
életútjának fordulópontjain megvan a választási lehetősége az emberibb,
tartalmasabb léthez, ám Lupusz sorsa másképpen teljesedik be. Gyilkol és a
büntetéstől való félelmében menekül. Az író ezzel a mozzanattal kezdi regényét,
s különleges technikával: emlékképek, idősíkok egymásba csúsztatásával beszél
múltról és jelenről, a galeriszellemről, az erőszakról, a nagyvárosok
mélyvilágáról, s felmutatja, hogy az illúziókba menekülés a szabadságnak csak a
látszatát képes megadni.