Ezt a könyvet olyan magyar turistáknak ajánljuk, akik szeretik a szép tájakat,
a békés természetet, a meghitt kirándulásokat, a hófödte hegycsúcsok között
megbúvó égszínkék tavakat. Azoknak, akik a szomszédos Ausztria egyik
ékszerdobozát, Mozart városát, Salzburgot választják úti céljuknak, s akiknek
kedvük, idejük és lehetőségük van arra, hogy két-három hét alatt kényelmesen
bebarangolják a környéket, kiélvezve egy kellemes nyaralás minden örömét.
Napjainkban, amikor takarékossági és egyéb megfontolásokból egyre inkább
előtérbe kerülnek a hazánktól nem túl messze levő turisztikai célpontok, úgy
érezzük, legfőbb ideje, hogy felhívjuk a magyar uras figyelmét Salzburg és
környékének látnivalóira, a táj szépségére, kellemes klímájára, jó megközelítési
lehetőségeire és a minden igényt kielégítő, könnyen hozzáférhető
szálláslehetőségekre. Salzburg környékének, a három tartományra kiterjedő
egykori sókamarai birtok-nak, Salzkammergutnak minden látnivalóját és
érdekességét még ennyi idő alatt sem lehet végigjárni, felfedezni. Ebben
bizonyára az olvasó is egyetért velünk. Mire vállalkozik hát mégis ez a könyv?
Szerzőjének régi alapelve szerint most is arra, hogy a legérdekesebb és a
legegyszerűbben elérhető látnivalókra hívja fel a figyelmet. Olyanok, amelyeket
viszont vétek volna kihagyni... Leírásunkat az autós turisták útvonalát
rajzoljuk meg és követjük, de mivel könyvünk valamennyi települését vonattal
vagy busszal is elérheti az utas, ahol csak lehet, utalunk ezekre a
lehetőségekre is. Kedvcsinálóképpen lássuk csak, mire számíthat az uras, ha
elfogadja az általunk nyújtott vezérfonalat - amely persze egyáltalán nem
tekinthető szentírásnak, kisebb-nagyobb kitérőket mindenki tesz. Hiszen épp az
ilyen váratlan egyéni felfedezések, s a járt útról való letérések
eredményezhetik a nyaralás legmaradandóbb élményeit! Szóval: ha ránk hallgat az
utazó, Bécs megtekintése után nem a Salzburg felé tartó, kitűnő minőségű
autópályát választja - hacsak nem az a vesszőparipája, hogy szabadságának óráit
százhúszas tempóban robogva szereti eltölteni -, hanem egy keskenyebb, ugyancsak
jó minőségű, de sokkal több látnivalóval kecsegtető úton bebarangolja az osztrák
Duna-kanyart, a kisebb-nagyobb dombokkal övezett, várromokkal koronázott
Wachaut. Linz után kissé délre fordul, s néhány kilométer múlva máris az
Attersee hűs habjaiban lubickolhat! Egymást érik itt a kedves kis községek és
városkák, melyeknek alpesi tetős, muskátliktól roskadozó házaiban könnyen
találhat kedvére való és megfizethető szállást. Távolabb a kisebb, de még
festőibb Mondsee várja, egy azonos nevű tündérvároskával, amelynek főterét - a
színesre festett, díszletszerű házacskákat - nem felejti el, aki egyszer látta!
És ha éppen szerencséje van az utazónak és vasárnap délelőtt érkezik, akkor
mindjárt a helyi rezesbanda muzsikáját is élvezheti. Elöl a tekintélyes, komoly
léptű tamburmajor, nagy bottal és a vállán átvetett díszszalaggal, mögötte a
banda, tiroli ruhában, bőrnadrágban, hosszú harisnyában. Csillognak a napfényben
a tubák és a trombiták, fújja a szél a tollakat a vadászkalapon, a falusiak és
turisták önfeledten integetnek és fényképeznek, legtöbben talán a kisfiút, aki
apró kocsin húzza a nála kétszer nagyobb dobot... A repertoár csaknem mindig
Johann Strauss, no meg a helybéli népdalok melódiái. S innen már csak egy ugrás
Salzburg! Ha éppen július van vagy augusztus - s miért ne olyankor érne ide az
utas? -, akkor az Ünnepi Játékok lázában ég Wolfgang Amadeus városa! Zsúfoltak
az utak, dugig teltek a föld alatti prakolóhelyek, tudom, az autós most
legszívesebben visszafordulna. Mozart szülőháza előtt, a szók, de elegáns
Getreidegasséban úgy hullámzik fel-alá a tömeg, mintha valami stadionból áradna
kifelé az emberfolyam a futballmeccs után... A kirakatok gyönyörűek, az áruk
szépek, az árak - ha lehet - itt még magasabbak mint másutt. A kirakatokban
mindenütt plakátok és operaelőadások szereplőinek fényképei. A szűk utcában
mintha a festői kis cégérek is mosolyogva néznék ezt az élő lávafolyamot...
Persze azért sok meghitt pillanat is várhat ránk Salzburgban. Ha sikerül
megszabadulnunk autónktól, egy-egy pillanatra talán egyedül maradhatunk Mozart
emlékével, felcsendülhet bennünk a nagy g-moll szimfónia vagy A varázsfuvola
valamelyik dallama. Egy kis időre elandalodhatunk a Dóm bensőséges csendjében, s
ha felmegyünk a várba, megérthetjük, miért szerették oly sokan ezt a várost a
múlt századok nagyjai közül. Ha van még időnk, szaladjunk ki Hellbrunnba, ahol
tucatnyi mókás vízijáték vár bennünket, s ha el nem ugrunk, bizony rögtön
orronfröcskölnek a játékos kedvű parkőrök valamelyik titokzatos vízköpővel...