Aline Ohanesian első regénye kiugró sikert hozott számára, több díjra jelölték,
számos nyelvre lefordították, és a kritikusok szerint új, egyéni hangot hozott
az amerikai irodalomba. Műve többrétegű: felfedezhető benne a manapság oly
népszerű privát történelem, de egyben családtörténet is egy generációkon átívelő
tragédia és egy gyönyörű, szenvedélyes szerelem története. Az emlékek száz év
múlva is ott rejlenek az ételeink illatában, a gyermekeink mondókáiban, minden
lélegzetvételünkben vallja az író. Mindkét főhőse felejthetetlen, erős karakter.
A török Orhan, aki sokáig Németországban élt és dolgozott, nem foglalkozik a
múlttal. Miután a nagyapja, Kemal meghal, rá száll a tarka szőnyegeket,
kilimeket gyártó vállalkozása, az anatóliai házukat azonban egy ismeretlen nő
örökli. Orhan repülőgépre ül, hogy felkeresse Amerikában a rejtélyes, kilencven
éves Szedát, és kiderítse, milyen szerepet játszhatott Kemal életében. A
kaliforniai idősek otthona, ahol az örmény származású asszony él, különös hely.
Az öreg hölgy eleinte bizalmatlanul fogadja a török fiatalembert, de ahogy telik
az idő, egyre több részletre derül fény a két család elfeledett és szövevényes
kapcsolatáról. Feltárulnak előttünk a történelem sötét lapjai: az I. világháború
és az örmény népirtás borzalmai. Orhan nap mint nap közelebb kerül egy mélyre
temetett titokhoz, mely alapjaiban változtatja meg viszonyát a múlthoz, sőt mi
több, befolyásolja az egész család jelenét és jövőjét is Aline Ohanesian maga is
örmény menekültek leszármazottja, nagyszülei túlélve az I. világháborús
népirtást fiatalon találkoztak egy misszionáriusok által fenntartott árvaházban.
Miután családot alapítottak, kivándoroltak az Egyesült Államokba, hogy egy
szabad és demokratikus országban élhessenek. Az írónő beleszületett népének
hagyományaiba, és már korán megismerkedett a 20. századi örmény történelemmel.
Kilencéves volt, amikor nagymamája titokban elmesélte neki családja megrendítő
történetét, melyet soha többé nem osztott meg senki mással. Ez az emlékeiben élő
hang, ezek a mondatok késztették arra Ohanesiant, hogy megírja első regényét.
Történelmi kutatásokat végzett, elolvasta és meghallgatta azoknak a túlélőknek a
beszámolóját, akiknek sikerült megmenekülniük, amikor majd másfél millió
honfitársukat elpusztították. Nem én választottam ezt a történetet, hanem az
választott engem mondta az írónő egyik interjújában, majd hozzátette: Amit
megosztottam az olvasóimmal, azt a saját fiaim elől sem fogom eltitkolni. Egy
nyitott könyv és az olvasó szíve között mindössze 15-20 centiméternyi távolság
van. Ám ezen az úton nagyon sok minden történhet. Hiszek abban, hogy egy regény
képes megváltoztatni az emberi gondolkodást. (Aline Ohanesian) Az Orhan öröksége
figyelemre méltó, felejthetetlen regény a szerelemről és a túlélésről. Finoman
egyensúlyoz a háború borzalmainak ábrázolása és egy varázslatos családi történet
elmesélése között. (Publishers Weekly) Regény formájában megírt sirató, olyan
elbeszélés, melynek ereje végig magával ragad. (New York Times Review of Books)
Az Orhan öröksége egyaránt szól azokhoz az olvasókhoz, akiket érdekelnek a
történelem sötét lapjai, és azokhoz, akik szeretnek csendesen elmélázni egy
sokáig rejtve maradt, titkos családi vagy szerelmi történeten. (Los Angeles
Review of Books) Díjak, jelölések: 2015 - Barnes & Noble díj jelölés 2015 -
Amazon Top 20