Illyés Gyula Beatrice apródjai antik (Szépirodalmi Könyvkiadó), 1981 621 o.,
vászon kötés védőborítóval, jó állapotú 540.- Ez a regény a Korai tavasz-t köti
össze ? a történeti időben a Hunok Párizsban-nal, a régi K. und K.-beli
történelem végnapjaival egybeeső pusztai kamaszkor regényét a párizsi emigráció
éveinek, az ottani munkásmozgalommal és avangarde művészeti mozgalmakkal való
találkozásáról szóló beszámolóval. Ami e kettő között van, s ami ? életrajzában
is, történelmi eseményekben is ? a Beatrice apródjai-nak tárgya: a régi
államforma felbomlása, az új időknek a Tanácsköztársaság kikiáltásáig vezető
forradalmas mozgalmai, négyszáz esztendős Habsburg-uralom után az önálló nemzeti
lét első lépései, majd a forradalmak bukása, Trianon és a fehér-terror első
hónapjai, s bennük a magyar progresszió messianisztikus hitű harcostársainak a
kálváriája, akiknek a sorába a regény szerzője is ifjú fővel odaállt ? mindez a
legújabb kori magyar történelem kellőképpen máig sem tisztázott, felemelő
eseményekkel és sorstragédiákkal zsúfolt korszaka, amelynek megértése és
tudomásulvétele nélkül hiányos lenne a nemzet önismerete. Illyés (s ebben tér el
ez a regény a fent említett elődeitől), a regényben ábrázolt-átvilágított
személyes életutat és történelmi életanyagot szerkezetileg egy ?kitágított
pillanat? keretében, de állandóan térbeli és időbeli síkváltogatással ábrázolja.
A kor rajzához egykori, naívan ifjú önmaga arcképéhez mindig hozzáfűzi a múltba
visszatekintő, s azóta egy fél évszázad történelmi és emberi tapasztalataival
gazdagodott elme kommentárjait is. Így mutat példát arra, hogyan lehet a jelen
forró kérdéseinek is hangot adó, a maga korához is szóló ?történelmi? regényt
írni, amely mindenkori érvényességgel is rendelkezik.