Mert, ide figyeljetek, hatalmasok, akiknek mekkora felelősség nyomja a
vállatokat, hallgassatok meg, hogy mit álmodtam: azt, hogy nem voltunk többé
Gdanskban, ahol gyerekeskedtem, hitlerkölyök lettem, légvédelmi segédszolgálatos
voltam, otthon voltam, már nem volt más, csak patkány. Meg azt álmodtam még,
hogy egy űrhajóban ülök, de nem kozmikus jelenségeket figyelek meg, hanem azon
vagyok hogy a szerkezetekbe betápláljam mindazt, ami a Földön folyik, és végre
rájöjjenek odalent, hogy ez így nem mehet tovább. Úgy értem, hogy csinálni kell
valamit avval a sok bajjal, ami világszerte látszik fentről és jól látni, hogy
megoldatlan... Günter Grass regénye hazájában óriási kritikai vihart kavart,
kritikusok ünnepelték és nevezték fércműnek. Azóta számos nyelvre lefordították,
s a hazai botrányt követi szép lassan a világsiker. Mert a regény félelmetes
vízió, mely egyszerre mutatja fel a megoldhatatlan konfliktusoktól gyötrődő
emberi történelem oktalan pusztulásában is tragikus gazdagságát és az ember
utáni világ nyugodt, megkönnyebbült sivárságát, mikor a szaporodó és sokasodó
patkányok szolidaritása gáttalanul érvényesülhet...