Este verni kezdte az eső az ablakot. Úgy fújta szél, hogy még a függönyök is
mozogtak. Az egész ház nyikorgott. Frank elhúzta a függönyt, és kinézett. Egy
villám elvakította, és a következő pillanatban hatalmas dörgés hallatszott.
Rögtön ezután másféle hangokat hallott - ablakok zörögtek, ajtók csapódtak, nagy
dörejjel ki is vágódott valahol egy. Frank kiszaladt a folyosóra. Kis híján
hátratántorodott egy heves széllökéstől. A bejárati ajtó nyitva volt. Az
előszobai rézlámpa ide-oda lengett, a falakon különös árnyak táncoltak. Az eső
Frank arcába vágott, miközben nagy nehezen sikerült becsuknia az ajtót. Csak
akkor vette észre, hogy a lábtörlőn egy levél fekszik... Öt perc múlva fél négy.
Mindjárt vége a tanításnak a falusi iskolában. A hatodikosok villámgyorsan
összecsomagolnak, és csillogó szemmel néznek a tanító úrra. Frank van der Kódor
ilyenkor mindig mesél. Csodás történeteinek hőse, Vörös Frank mélységes
tömlöcökből szökik meg, hajótöréseket él túl, éhes oroszlánnal, sárkánnyal,
jetivel méri össze az erejét. Egyik a nap a tanító azzal fejezi be a mesét, hogy
Vörös Frank fontos levelet vár. Legnagyobb meglepetésére azon az estén ő kap
levelet rejtélyes körülmények között, és ezután egymást követik a furcsábbnál
furcsább események. Frank elhatározza, hogy kideríti, mi történik a látszólag
unalmas kis faluban. Varázslók? Kémek? Kegyetlen bárók? Fogva tartott gyermekek?
Elrejtett kincs? Összeesküvés? Úgy tűnik, egyik meséje önálló életre kelt, és
szereplői a diákok, a házinéni, és ki tudja ki még a faluból... no és persze
maga Frank. De hát lehetséges ez?!