(1952. szeptember - 1969. december) Kodolányi János és Zimándi Pius István
levelezése Sajtó alá rendezte: Csűrös Miklós Szent István Társulat, 2017
Szabálytalan naplót, emlékiratot, dokumentumközlést tarthat kezében az olvasó.
Zimándi Pius István eredetileg premontrei szerzetes volt, majd magyar-latin
szakos diplomát szerzett. A szerzetesrendek föloszlatása után az MTA
Nyelvtudományi Intézetének munkatársa lett. Napjainkig főleg Péterfy
Jenő-kutatásai és 1956-os naplója alapján ismerték és becsülték az
irodalomtörténet és a magyar sorskérdések iránt érdeklődők. Ám nem csak egyetlen
tárggyal, egyetlen élettel foglalkozott mindvégig: Péterfyn kívül saját
kortársai közül is választott valakit: Kodolányi Jánost, akinek egyéni sorsából
rá lehet látni egy egész korszakra. A kötetben olvasható naplójegyzeteket
1956-ban kezdte írni, és 1965-ben határozta el összesítésüket. Több mint száz
oldalon át Kodolányi hozzá írott leveleit másolja egymás után, rövid, tárgyszerű
eligazító kommentárokkal. Így tömören vagy részletezve, utalásszerűen vagy
aprólékos leírásban megjelenik a levélíró környezete, de fölidéződik a
megszólítotté is. Ezek a naplóföljegyzések az egyetemes és a magyar irodalom
egyik archetipikus helyzetét, kapcsolattípusát jelenítik meg. Zimándi úgy
követte Kodolányi életét, gondolatait, műveit, úgy állt választott hőse mellett,
hogy viszonyuk Eckermann és Goethe, Mikes és Rákóczi, Földessy és Ady nagy
példáihoz csatlakozik. A kötet adatai: Formátum: 16x24cm Kötés: Puhafedeles
Megjelenés éve: 2017 Terjedelem: 318 oldal