A kézirat lezárva: 2022. szeptember 1. Szerzők: Dr. Kreisz Brigitta, Dr. Szalai
Erzsébet, Dr. Virágh Árpád PENTA UNIÓ Zrt., 2022 Hatályos, válogatott
jogszabályok a különböző gazdasági alapképzések és szakmai képzések részeként
jogi ismereteket elsajátító hallgatók, valamint a jogi háttérismereteik
rendszeres frissítését igénylő gyakorló könyvelők, adótanácsadók, okleveles
adószakértők és könyvvizsgálók számára. Kiadványunk a 2020. szeptemberében
megjelent könyv hatályosított változata, feldolgozva a megjelenése óta hatályba
lépett új törvényeket, és a módosításokat. Ezen könyv válogatva és erősen
sűrítve nyújt eligazodást a joghallgatók, a különböző gazdasági alapképzések
részeként jogi ismereteket elsajátító hallgatók, a jogi háttérismereteik
rendszeres frissítését igénylő gyakorló könyvelők, adótanácsadók, okleveles
adószakértők és könyvvizsgálók, valamint a jogi környezet napi változásának
következményeit a bőrükön érző vállalkozások felelős vezetői és munkatársai
számára. Napjainkban jelentős társadalmi érdeklődés tapasztalható a magyar
jogrendszer és a jogi hivatások iránt. Ezt a tendenciát nem csak a jogi
fakultásokra való sokszoros túljelentkezés, hanem a jogi ismereteknek a közép-
és felsőfokú szakmai képzésekhez való felértékelődése is fémjelzi. Ez a tankönyv
nem csak az adótanácsadó és okleveles adószakértő képzés követelményeihez
igazodik, hanem az érdeklődő olvasó számára alkalmas bevezetőként szolgálhat a
magyar jogrendszer főbb jogágazataiba? A ?Jogi ismeretek alkalmazása? című mű
olyan igényes szakmai színvonalú, jól tanulható, komplex tananyagot nyújtó
alkotás, amely a jogalkotás és a jogirodalom legújabb eredményeire reflektál. A
könyv feldolgozza az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt, a
közigazgatási perre vonatkozó szabályokat, a polgári perrendtartást és a
kereskedelmi választott bíráskodás szabályait is. A hatályos joganyag
bemutatásával kíván ez a kiadvány úgy a különböző jogi képzéséken résztvevők,
mind a magánszemélyeknek, mind a vállalkozásoknak fogódzót nyújtani. A kötet
adatai: Formátum: B/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2022 Terjedelem: 512
oldal TARTALOMJEGYZÉK: 1. JOGI ALAPVETÉS 1.1. A JOG FOGALMA ÉS TAGOZÓDÁSA 1.1.1.
A jog fogalma 1.1.2. Jogtípus, jogcsalád, jogrendszer, jogág 1.2. JOGVISZONY
1.2.1. A jogviszony elemei 1.2.1.1. A jogviszony alanyai 1.2.1.2. A jogviszony
tárgya 1.2.1.3. A jogviszony tartalma 1.2.2. A jogviszony szerkezete 1.3. A JOGI
NORMA 1.4. A JOGKÉPZÉS 1.4.1. A jogalkotás 1.4.1.1. A jogforrások 1.4.1.2. A
jogforrási hierarchia Magyarországon 1.4.1.3. Magyarország Alaptörvénye 1.4.1.4.
A jogszabályok 1.4.1.5. A különleges jogrend 1.4.2. Jogalkalmazói jogképzés
1.4.3. Szokásjog 2. ÁLLAMTANI ISMERETEK 2.1. AZ ÁLLAM JELLEMZŐI ÉS A
HATALOMGYAKORLÁS ALKOTMÁNYOSSÁGA 2.2. MAGYARORSZÁG ÁLLAMSZERVEZETE. 2.2.1. Az
Országgyűlés 2.2.2. A Kormány 2.2.3. A köztársasági elnök 2.2.4. A helyi
önkormányzatok 2.2.5. Az igazságszolgáltatási rendszer 2.2.6. A bírói szervezeti
rendszer 2.2.7. Az Alkotmánybíróság 3. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA 3.1. AZ EURÓPAI
INTEGRÁCIÓJOGI ÉS INTÉZMÉNYI KERETEI 3.2. DÖNTÉSHOZATAL ÉS HATÁSKÖRI TAGOZÓDÁS
3.3. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGALKOTÁSA 3.3.1. Rendes jogalkotási eljárás 3.4. AZ
EURÓPAI UNIÓ JOGFORRÁSAINAK JELENTŐSÉGE, RENDSZERE 3.5. AZ EURÓPAI UNIÓ
JOGFORRÁSAINAK EGYES TÍPUSAI 3.6. AZ EURÓPAI UNIÓ JOGVÉDELMI RENDSZERE6 3.6.1.
Az Európai Unió Bíróságának szervezete, eljárása, jogfejlesztő tevékenysége
3.6.2. Tagállami felelősség az uniós jog alkalmazásáért, a kötelezettségszegési
eljárás 4. DOLOGI JOG. 4.1. A DOLOGI JOGI JOGVISZONY ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE 4.2. A
TULAJDONJOG FOGALMA, TÁRGYA, RÉSZJOGOSÍTVÁNYAI 4.3. A TULAJDONJOG TARTALMA ÉS
VÉDELME 4.3.1. A birtoklás joga 4.3.1.1. A birtok 4.3.1.2. Birtokos és
birtokosok 4.3.1.3. Birtok megszerzésére, átruházása és elvesztésére vonatkozó
szabályok 4.3.1.4. Birtokvédelem 4.3.1.5. Jogalap nélküli birtoklás 4.3.2.
Rendelkezés, használat, hasznok szedésének joga és korlátai 4.3.3. A tulajdonjog
védelme 4.4. A TULAJDONJOG KELETKEZÉSE ÉS A TULAJDONSZERZÉSI MÓDOK 4.4.1. Az
átruházás 4.4.2. Tulajdonszerzés hatósági határozattal vagy hatósági árverés
útján 4.4.3. Az elbirtoklás 4.5. KÖZÖS TULAJDON 4.6. KORLÁTOLT DOLOG JOGOK
4.6.1. Zálogjog 4.6.1.1. Zálogjog alapítása 4.6.1.2. A jelzálogjog megszűnése
4.6.1.3. Önálló zálogjog ingatlan esetében 4.6.2. Használati jogok 4.6.2.1.
Haszonélvezeti jog 4.6.2.2. Haszonélvezeti jog alapítása 4.6.2.3. A
haszonélvezeti jog megszűnése 4.6.2.4. Földhasználat 4.6.2.5. Telki szolgalom
4.6.2.6. A telki szolgalom alapítása 4.6.2.7. A telki szolgalom megszűnése 5. A
SZEMÉLYEK JOGA 5.1. AZ EMBER JOGKÉPESSÉGE 5.1.1. Az ember jogképességének a
kezdete 5.1.2. Az ember jogképességének megszűnése 5.1.3. A holtnak nyilvánítás
5.2. CSELEKVŐKÉPESSÉG 5.2.1. A kor hatása a cselekvőképességre 5.2.2. A mentális
állapot hatása a cselekvőképességre 5.2.3. Az ember döntési autonómiájának
erősítése 5.3. SZEMÉLYISÉGI JOGOK 5.4. A JOGI SZEMÉLY 5.4.1. A jogi személyek
általános szabályai 5.4.1.1. A jogi személy létesítése 5.4.1.2. A jogi személy
szervezete és képviselete, valamint a törvényes működésének biztosítékai
5.4.1.3. A jogi személy átalakulása, egyesülése, szétválása és jogutód nélküli
megszűnése 88 5.4.2. A gazdasági társaságok 5.4.2.1. A gazdasági társaságok
közös szabályai 5.4.2.1.1. Általános rendelkezések 5.4.2.1.2. A gazdasági
társaság alapítása 5.4.2.1.3. A gazdasági társaság szervezete 5.4.2.1.4. A
gazdasági társaság általános jogutódlással történő és jogutód nélküli megszűnése
5.4.2.2. Az egyes gazdasági társaságok, a közkereseti társaság 5.4.2.2.1. A
közkereseti társaság fogalma és a tagok helytállási kötelezettsége 5.4.2.2.2. A
közkereseti társaság szervezete. 5.4.2.2.3. A tagsági jogviszony és a társaság
megszűnésének esetei 5.4.2.3. A betéti társaság 5.4.2.4. A korlátolt felelősségű
társaság 5.4.2.4.1. A korlátolt felelősségű társaság fogalma és jellemzői, a
tagok helytállási kötelezettsége 5.4.2.4.2. A korlátolt felelősségű társaság
alapítása 5.4.2.4.3. Az üzletrész 5.4.2.4.4. A tag javára történő kifizetések,
az osztalék 5.4.2.4.5. A korlátolt felelősségű társaság szervezete 5.4.2.4.6. A
törzstőke felemelése és leszállítása 5.4.2.4.7. A jogutód nélküli megszűnés és
az egyszemélyes társaság 5.4.2.5. A részvénytársaság 5.4.2.5.1. A
részvénytársaság fogalma, működési formája és a részvényesek helytállási
kötelezettsége 5.4.2.5.2. A részvény. 5.4.2.5.3. A részvénytársaság alapítása
5.4.2.5.4. Részvényesi jogok és kötelezettségek 5.4.2.5.5. A részvénytársaság
szervezete 5.4.2.5.6. Az alaptőke felemelése és leszállítása 5.4.2.5.7. A
részvénytársaságok jogutódlással történő és jogutód nélküli megszűnésének külön
szabályai, az egyszemélyes részvénytársaság 5.4.2.5. A részvénytársaság 5.4.2.6.
A közös vállalat 5.4.3. Vállalatcsoport 5.4.3.1. Elismert vállalatcsoport
5.4.3.2. Tényleges vállalatcsoport 5.4.4. Holding 5.4.5. Konszern 5.5. EGYÉB
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK 5.5.1. Az egyéni vállalkozás 5.5.1.1. Az egyéni
vállalkozás alapítása 5.5.1.2. Az egyéni vállalkozás működtetésének jogi
szabályozása 5.5.1.3. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése 5.5.2. Az
egyéni cég és az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása 5.5.2.1.
Az egyéni cég alapítása 5.5.2.1.1. Az egyéni cég működése 5.5.2.1.2. Az egyéni
cég átalakulása és megszűnése 5.5.2.2. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű
társaság alapítása. 5.5.3. A szövetkezet 5.5.3.8. Egyes sajátos szövetkezetek
5.5.3.2. Magyar szövetkezetek 5.5.3.3. Jogalkotás 5.5.3.4. A szövetkezeti
szabályok 2022 5.5.3.5. A szövetkezet alapítása és a vagyoni viszonyok 5.5.3.6.
A szövetkezet szervezete, vagyona és a tagsági viszony 5.5.3.7. A szövetkezet
átalakulása, egyesülése, szétválása és megszűnése 5.5.3.8. Egyes sajátos
szövetkezetek 5.5.3.8.1. Szociális szövetkezet és a start szociális szövetkezet
5.5.3.8.2. Agrárgazdasági szövetkezet 5.5.3.8.3. Közérdekű nyugdíjas szövetkezet
5.5.3.8.4. Iskolaszövetkezet 5.5.3.8.5. Kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete
5.5.4. Egyesülés. 5.5.5. Szupranacionális szervezetek létrehozása 5.5.5.1.
Európai részvénytársaság 5.5.5.5.1. Az európai részvénytársaság szervezete
5.5.5.5.2. A munkavállalók bevonása a döntéshozatalba 5.5.5.5.3. A különleges
tárgyaló testület megalakítása 5.5.5.5.4. A képviseleti testület összetétele,
megalakítása és megszűnése 5.5.5.2. Európai szövetkezet. 5.5.5.3. Európai
gazdasági egyesülés 5.5.5.4. Európai tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló
átalakulása, egyesülése, szétválása 5.5.6. Nonprofit szervezetek 5.5.6.1. Az
egyesület 5.5.6.2. Az alapítvány 5.5.6.3. A nonprofit gazdasági társaság 5.6. A
CÉGJOG ALAPINTÉZMÉNYEI 5.6.1. Alapvetés 5.6.2. A cégnyilvántartás nyilvánossága
és közhitelessége 5.6.3. A cégjegyzék és a cégbejegyzési eljárás 5.6.3.1. A
cégjegyzék adataira vonatkozó közös szabályok 5.6.3.2. A cégbejegyzési és a
változásbejegyzési eljárás 5.6.3.3. A cégbíróság feladata a cég bejegyzésére
irányuló kérelem benyújtását követően 189 5.6.3.4. Az egyszerűsített cégeljárás
és a sajátos bejegyzési eljárások 5.6.4. Jogorvoslatok 5.6.5. A törvényességi
felügyeleti eljárás 5.7. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK MEGSZŰNÉSE 5.7.1. A
jogutódlással történő megszűnés 5.7.2. A jogutód nélkül megszűnés 5.7.2.1.1. A
végelszámolás lefolytatása 5.7.2.1.2. A végelszámolás befejezése 5.7.2.2. Az
egyszerűsített végelszámolás 5.7.3. Kényszertörlési eljárás 5.7.3.1.
Kényszertörlési eljárás lefolytatása 5.7.3.2. A kényszertörlés befejezése
5.7.3.3. Kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó per 5.7.4. A vagyonrendezési
eljárás 6. A KÖTELMI JOG 6.1.A KÖTELEM 6.1.1. A kötelem megjelenése 6.1.2. A
Polgári Törvénykönyv és a kötelem 6.1.3. A kötelem keletkezése és megszűnése a
Ptk. szerint 6.1.4. Az elévülés és az egyezség 6.1.5. A kötelem teljesítése 6.2.
A SZERZŐDÉS 6.2.1. A szerződés általános szabályai 6.2.2. A szerződés létrejötte
és az előszerződés 6.2.3. A szerződés érvénytelensége 6.2.4. A szerződés
teljesítése 6.2.5. A szerződésszegés 6.2.6. A szerződés megerősítése 6.2.6.1. A
foglaló (Arrha) 6.2.6.2. A kötbér 6.2.6.3. A jogvesztés kikötése. 6.2.7. A
szerződés módosítása 6.2.8. Engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás és
szerződésátruházás 6.2.8.1. Engedményezés 6.2.8.2. Jogátruházás 6.2.8.3.
Tartozásátvállalás 6.2.8.4. Szerződésátruházás 6.2.9. A szerződés megszűnése és
megszüntetése 6.3. EGYES SZERZŐDÉSEK 6.3.1. Tulajdonátruházó szerződések
6.3.1.1. Az adásvételi szerződés 6.3.1.1.1. Tulajdonjog-fenntartás 6.3.1.1.2. Az
adásvételi szerződések speciális alakzatai 6.3.1.1.3. Altípusok 6.3.1.2.
Csereszerződés 6.3.1.3. Az ajándékozási szerződés 6.3.2. Vállalkozási típusú
szerződések 6.3.2.1. A vállalkozási szerződés általános szabályai 6.3.2.1.1. A
kivitelezési szerződés 6.3.2.1.2. A tervezési szerződés 6.3.2.1.3. Az utazási
szerződés 6.3.2.1.4. A mezőgazdasági vállalkozási szerződés 6.3.2.1.5. A
közszolgáltatási szerződés 6.3.2.1.6. Kutatási szerződés 6.3.2.2. A fuvarozási
szerződés 6.3.2.2.1. A fuvarlevél és a fuvardíj 6.3.2.2.2. A feladó és a
fuvarozó kötelezettségei 6.3.2.2.3. A feladó és a fuvarozó jogai 6.3.2.2.4.
Felelősség és igényérvényesítés 6.3.3. A megbízási típusú szerződések 6.3.3.1. A
megbízási szerződés 6.3.3.2. A bizományosi szerződés 6.3.3.3. A közvetítői
szerződés 6.3.3.4. A szállítmányozási szerződés 6.3.3.5. A bizalmi
vagyonkezelési szerződés 6.3.4. A használati szerződések 6.3.4.1. A bérleti
szerződés 6.3.4.1.1. A bérleti szerződés általános szabályai 6.3.4.1.1.1. A
bérbeadó és a bérlő jogai, kötelezettségei 6.3.4.1.1.2. A határozott és
határozatlan idejű bérlet megszűnése és a dolog elpusztulása 6.3.4.1.1.3.
Tulajdonosváltozás joghatásai 6.3.4.1.2. A haszonbérleti szerződés 6.3.4.2. A
haszonkölcsön szerződés 6.3.4.3. A letéti szerződés általános szabályai 6.3.5. A
hitel- és számlaszerződések 6.3.5.1. Hitelszerződés 6.3.5.2. Kölcsönszerződés
6.3.5.3. Betétszerződés 6.3.5.4. Folyószámla-szerződés 6.3.5.5.
Fizetésiszámla-szerződés 6.3.5.6. Fizetési megbízási szerződés 6.3.5.7.
Faktoring szerződés 6.3.5.8. Pénzügyi lízingszerződés 6.3.5.8.1.
Lízingszerződések 6.3.5.8.2. A pénzügyi lízing 6.3.5.8.2.1. Szavatossági igények
6.3.5.8.2.2. Lízingdíj 6.3.5.8.2.3. A szerződés felmondása 6.3.5.9. A franchise
szerződés 6.3.6. Biztosítéki szerződések 6.3.6.1. A kezességi szerződés 6.3.6.2.
A garanciaszerződés 6.4. UTALÓ MAGATARTÁS 6.5. MEGBÍZÁS NÉLKÜLI ÜGYVITEL 6.6.
JOGALAP NÉLKÜLI GAZDAGODÁS 6.7. A KÁRTÉRÍTÉSI JOG FŐBB SZABÁLYAI 6.7.1.
Bevezetés 6.7.2. A kárfelelősség általános és a speciális alakzatai és a
felróhatóság 6.7.3. Kárveszélyviselés 6.7.4. A kártérítési kötelezettség
terjedelme, módja 6.7.5. Kártalanítás-kárpótlás 6.7.6. Sérelemdíj ? Személyiségi
jogi sérelem vagyoni kárkövetkezménye 6.7.7. A károsodás veszélye 6.7.8. Többek
közös károkozása 6.7.9. Felelősség fokozott veszéllyel járó tevékenységért
6.7.10. A kárfelelősség speciális alakzatai 6.7.10.1. Felelősség más személy
által okozott kárért 6.7.10.2. Felelősség közhatalom gyakorlásával okozott
kárért 6.7.10.3. A termékfelelősség 6.7.10.4. Felelősség az épületkárokért
6.7.10.5. Felelősség az állatok károkozásáért 7. MUNKAJOGI KAPCSOLATOK 7.1. A
MUNKAJOG MINT ÖNÁLLÓ JOGÁG KIALAKULÁSA 7.2. MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ JOGVISZONYOK
ÉS A MUNKASZERZŐDÉS 7.3. JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK 7.4. A MUNKAIDŐ 7.5. SZABADSÁG
7.6. MUNKABÉR 7.7. A MUNKÁLTATÓ ÉS MUNKAVÁLLALÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 7.7.1. A
munkavállaló kártérítési felelőssége 7.7.2. A munkáltató kártérítési felelőssége
és a kártérítés módja 7.8. A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE 7.8.1. A
munkaviszony megszűnése 7.8.2. A munkaviszony megszűntetése 7.8.2.1. Közös
megegyezés és a felmondás 7.8.2.2. Azonnali hatályú felmondás 7.8.2.3.
Végkielégítés 7.9. A MUNKAVISZONY EGYES TÍPUSAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
(ATIPIKUS MUNKAVISZONYOK) 7.9.1. A távmunkavégzés 7.9.2. A határozott idejű
munkaviszony 7.9.3. Munkavégzés behívás alapján 7.9.4. A munkakör megosztása,
illetve több munkáltató által létesített munkaviszony 7.9.5. A bedolgozói
munkaviszony 7.9.6. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára
irányuló munkaviszony 7.9.7. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló
munkaviszony 7.9.8. A vezető állású munkavállaló 7.9.9. A munkaerő-kölcsönzés
különös szabályai 7.10. A MUNKAJOGI IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE 8. A GAZDÁLKODÓ
SZERVEZETEK KÖZRENDI SZABÁLYAI 8.1. A PÉNZMOSÁS LÉNYEGE ÉS FOLYAMATA 8.1.1. Jogi
háttér 8.1.2. Ügyfél-átvilágítás 8.1.2.1. Ügyfél-átvilágítási szintek 8.1.2.2.
Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések 8.1.3. A
pénzügyi információs egység 8.1.4. A szolgáltató feladatai 8.1.5. A pénzmosás
büntetőjogi következményei 8.2. VERSENYJOG 8.2.1. A verseny szabadsága 8.2.2. A
versenytörvényben szabályozott tisztességtelen piaci magatartások egyes fajtái
8.2.3. Kartell 8.2.3.1. A kartell formái 8.2.3.2. A kartell szankciói 8.2.3.3.
Engedékenység 8.2.4. A Gazdasági Versenyhivatal jogállása, szervezete 8.2.5.
Versenyfelügyeleti eljárás 8.2.6. A GVH versenyfelügyeleti eljáráson kívüli
eljárásai:panasz, bejelentés, piacelemzés 8.3. INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉS ÉS
ADATVÉDELEM 8.3.1. Adatvédelem 8.3.2. Az információs önrendelkezés hazai
szabályozása 8.3.3. Jogérvényesítés 8.3.4. Adatvédelem a büntetőjog eszközeivel
9. A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KAPCSOLATA 9.1. AZ
ÁLLAMHÁZTARTÁSI JOG SZABÁLYOZÁSÁNAK RENDSZERE 9.2. A KÖZÉPTÁVÚ ÉS AZ ÉVES
TERVEZÉS 9.2.1. A központi költségvetés előkészítése 9.2.2. A költségvetési
törvény alkotmánybírósági felülvizsgálata 9.2.3. Költségvetési Tanács 9.2.4. A
vállalkozások kapcsolódási pontjai 9.3. A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS
SZABÁLYAI 9.3.1. Támogatások 9.4. ZÁRSZÁMADÁS 9.5. KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK 9.6. AZ
ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYI ALRENDSZERE 9.6.1. A helyi önkormányzat költségvetése
9.6.2. A helyi önkormányzat bevételei 9.6.3. Zárszámadás az államháztartás
önkormányzati alrendszerében 9.7. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 9.8. AZ
ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE 9.8.1. Állami számvevőszéki ellenőrzés
9.8.2. A kormányzati ellenőrzés 9.8.3. A költségvetési felügyelő 9.8.4. Az
önkormányzati biztos 9.9. A KINCSTÁRI RENDSZER ÉS A KINCSTÁRI ELLENŐRZÉS 10.
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA 10.1. A SZERZŐI JOG 10.1.1. A szerzői jog tárgya, a
szerzői mű fogalma 10.1.2. A szerzői jog alanyai 10.1.3. Szerzői jogi jogviszony
10.1.4. A felhasználási szerződés, szomszédos jogok és a szerzői jogok
megsértése 10.2. AZ IPARJOGVÉDELEM 10.2.1. A szabadalmi oltalom 10.2.2. A
használatiminta-oltalom 10.2.3. A formatervezésiminta-oltalom 10.2.4. A
védjegyoltalom 10.2.5. Az iparjogvédelem egyéb formái 11. PÉNZÜGYI REORGANIZÁCIÓ
11.1. SZERKEZETÁTALAKÍTÁS 11.2. CSŐDELJÁRÁS 11.2.1. Az alapok 11.2.2. A
csődeljárás elindítása 11.2.3. Egyezségi tárgyalás a hitelezőkkel, a fizetési
haladék meghosszabbítása 11.2.4. Egyezség a csődeljárásban 11.3. A FELSZÁMOLÁSI
ELJÁRÁS 11.3.1. A felszámolás elrendelése 11.3.2. A felszámolás elrendelését
követő feladatok 11.3.3. Egyezség a felszámolás során 11.3.4. A felszámoló
eljárása 11.3.5. A felszámolási eljárás befejezése 11.3.6. A felelősség sajátos
esetei 11.4. EGYSZERŰSÍTETT FELSZÁMOLÁS 11.5. KÖZZÉTÉTEL SZABÁLYAI 12. AZ
ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS 12.1. A JOGÁG ÖNÁLLÓSULÁSA 12.2. A
KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS ALAPELVEI 12.3. A KÖZIGAZGATÁSI RENDTARTÁS ALAPFOGALMAI
12.4. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 12.5. A KÉRELEMRE INDULÓ HATÓSÁGI ELJÁRÁS 12.5.1.
Az ügyfél kérelme és a kérelem elbírálása 12.5.2. Az ügyintézési határidő és a
határidő számítása 12.5.3. Igazolási kérelem 12.5.4. Szakhatóság közreműködése
12.5.5. Idézés és értesítés 12.5.6. A tényállás tisztázása 12.5.7. Az eljárás
akadályozása és az eljárási cselekmények rögzítése 12.5.8.1. Határozat és
végzés. 12.5.8.2. A hatóság döntésének véglegessége 12.5.8.3. Azonnali
végrehajthatóság 12.5.8.4. A hatósági közlése 12.5.9. A döntés kijavítása és
kiegészítése 12.6. HATÓSÁGI SZERZŐDÉS, HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY, IGAZOLVÁNY ÉS
NYILVÁNTARTÁS 12.7. HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS 12.8. A HIVATALBÓL INDULT ELJÁRÁS 12.9.
AZ EGYES HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI 12.10. JOGORVOSLAT 12.11.
ELJÁRÁSI KÖLTSÉG MEGHATÁROZÁSA ÉS ELŐLEGEZÉSE, VISELÉSE 12.12. VÉGREHAJTÁS 13.
KÖZIGAZGATÁSI PERRENDTARTÁS 13.1. A KÖZIGAZGATÁSI PER 2022 13.2. ELSŐFOKÚ
ELJÁRÁS 13.3. PERORVOSLATOK 13.4. RENDKÍVÜLI PERORVOSLATOK 13.4.1.
Felülvizsgálat 13.4.2. Perújítás 13.5. KÜLÖNÖS KÖZIGAZGATÁSI PEREK 13.5.1.
Egyszerűsített per 13.5.2. Mulasztási per 13.5.3. Marasztalási perek 13.5.4. Nem
közigazgatási szerv ellen indított per további különös szabályai 13.5.5.
Köztestületi felügyeleti per 13.5.6. Egyéb bírósági eljárások 14. BÍRÓSÁGI
VÉGREHAJTÁS 15. BÜNTETŐJOGI ALAPVETÉSEK 15.1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV 15.2. A
BŰNCSELEKMÉNY ÉS ELKÖVETŐI 15.3. A BÜNTETHETŐSÉG AKADÁLYAI 15.4. BÜNTETÉSEK ÉS
INTÉZKEDÉSEK 15.4.1. Büntetések 15.4.2. Az intézkedések 15.5. A MENTESÍTÉS 15.6.
KÜLÖNÖS RÉSZI TÉNYÁLLÁSOK 15.6.1. A vagyon elleni bűncselekmények 15.6.1.1.
Lopás 15.6.1.2. Sikkasztás 15.6.1.3. Csalás 15.6.1.4. Hűtlen kezelés 15.6.1.5.
Gazdasági csalás 15.6.2. Költségvetést károsító bűncselekmények 15.6.2.1.
Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés
15.6.2.2. Költségvetési csalás 15.6.2.3. A költségvetési csaláshoz kapcsolódó
felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása 15.6.3. A gazdálkodás
rendjét sértő bűncselekmények 15.6.3.1. A számvitel rendjének megsértése
15.6.3.2. Csődbűncselekmény 15.6.3.3. Feljelentés elmulasztása a felszámolási
eljárásban 15.6.3.4. Gazdasági titok megsértése 15.6.4. Korrupciós
bűncselekmények 15.6.4.1. Vesztegetés 15.6.4.2. Vesztegetés elfogadása 16.
BEVEZETÉS A SZABÁLYSÉRTÉSI JOGBA 16.1. A KEZDETEK ÉS A JELEN . 16.2. BÜNTETÉSEK
ÉS INTÉZKEDÉSEK 16.2.1. A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések 16.2.2. A
szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések 16.3. KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS 16.4.
ELÉVÜLÉS 16.5. A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁGOK ÉS MÁS SZERVEK ELJÁRÁSA 16.6.
JOGORVOSLAT A SZABÁLYSÉRTÉSI HATÓSÁG HATÁROZATÁVAL SZEMBEN 16.7. ELZÁRÁSSAL IS
BÜNTETHETŐ SZABÁLYSÉRTÉS ÉS A JOGORVOSLAT 16.8. PERÚJÍTÁS 16.9. EGYES
SZABÁLYSÉRTÉSEK 16.9.1. A tulajdon elleni szabálysértés 16.9.2. Versenyjogi
szabálysértések 16.9.3. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
17. A KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS 17.1. VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGOK 17.2. A
VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI SZERZŐDÉS ÉS AZ ELŐZETES INTÉZKEDÉS 17.3. A FELEK JOGAI ÉS A
VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG ELJÁRÁSA 17.4. A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁG DÖNTÉSE 18. POLGÁRI
PERRENDTARTÁS FŐBB PONTJAI 18.1. A MAGYAR POLGÁRI PERRENDTARTÁS MÚLTJA 18.2. A
POLGÁRI PERRENDTARTÁS ALAPELVEI 18.3. ÁTTEKINTÉS 18.4. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
18.5. PERFELVÉTELI SZAK 18.6. ÉRDEMI TÁRGYALÁSI SZAK 18.7. A BÍRÓSÁGI
HATÁROZATOK FAJTÁI ÉS TARTALMA 18.8. PERORVOSLATOK 18.8.1. Fellebbezés 18.8.2.
Perújítás 18.8.3. Felülvizsgálat 18.9. TOVÁBBI KIEMELENDŐ ELJÁRÁSOK ÉS PEREK