Szerkesztette: Nagy Gábor Dialóg Campus Kiadó, 2009 A Magyar Tudományos Akadémia
Regionális Kutatások Központja által 2003-ban indított sorozat a Kárpát-medence
régióinak XXI. század eleji gazdasági-társadalmi viszonyait, főként pedig az
egyes régiók térbeli folyamatait elemzi, különös tekintettel a régióközi
újjászerveződő kapcsolatokra. A Kárpát-medence gazdasági tereinek fejlődésében
az 1990-es évtizedben lezajlott politikai változások és gazdasági átalakulások
ellentmondásos folyamatokat indítottak el. Az európai uniós tagság távlatos
eredménye ugyanakkor a Kárpát-medence évszázadok során formálódott, majd a XX.
század közepétől megszakadt integrációs kapcsolatainak modern formában történő
újjászerveződése lehet. Ez a folyamat azonban a közismert történelmi-politikai
okok és a gazdasági nehézségek miatt is csak lassan lépésről-lépésre valósulhat
meg. E könyvsorozat is e folyamatot szeretné előmozdítani. A sorozat
tizenegyedik kötete a Dél-alföldi régió gazdasági-társadalmi viszonyait tárja
fel, az újjáéledő régióközi kapcsolatok elemzésével. A Dél-Alföld Magyarország
legnagyobb területű régiója, az 1950. évi megyerendezés során kialakított
Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyéket fogja össze. A régióközpontként számon
tartott Szeged népességszáma szerint az ország negyedik városa, oktatási
intézményei, pezsgő kulturális élete alapján ugyanakkor még ennél is kedvezőbb
helyet vívott ki magának. A régió kistérségeinek többsége azonban az elmúlt két
évtized átalakulásának vesztesévé vált, így e térségek felzárkózásához is
szeretne hozzájárulni a könyv. A kötet megírásában főként az RKK Alföldi
Intézetének békéscsabai és kecskeméti munkatársai működtek közre, de
megtalálhatók a szerzők között az intézet korábbi kutatói és a régió szakemberei
is. A sorozat szerkesztője Horváth Gyula, az MTA doktora, egyetemi tanár, az MTA
Regionális Kutatások Központjának Széchenyi-díjas főigazgatója, az Academia
Europaea tagja. Jelen kötetet pedig Nagy Gábor, a földrajztudományok
kandidátusa, a Regionális Kutatások Központja Alföldi Intézetének vezetője
szerkesztette. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás Kiadási év:
2009 Terjedelem: 498 oldal Tartalom: Ábrajegyzék 12 Táblázatok jegyzéke 15
Bevezetés 19 I. FEJEZET: A DÉL-ALFÖLDŐ RÉGŐÓ MÚLTJA, FEJLŐDÉSI PÁLYÁJA 1. A
régészeti emlékek és a középkori múlt 23 2. Bővülő nyugat-európai
élelmiszerexport és hanyatlás a Török Birodalom fennhatósága alatt 27 3. Az
újratelepítés és újjáépítés időszaka, 1686?1848 29 4. A modernizáció első
szakasza, 1849?1919 36 5. A mérsékelt fejlődés évtizedei, 1920?1944. 45 6. Az
újjáépítés és a szocialista felzárkózási kísérlet évtizedei, 1944?1989 54 II.
FEJEZET: A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA 1. A régió természeti
környezete 70 1.1. Éghajlat 70 1.2. Talajok. 72 1.3. Vizek 74 1.4.
Ásványkincsek. 75 1.5. Táji adottságok ? természeti értékek ? nemzeti parkok. 75
1.6. Területfelhasználás, földhasznosítás 80 2. A környezet állapota ?
potenciális szennyező források. 86 2.1. A levegőszennyeződés tendenciái 86 2.2.
Szennyező források és szennyező anyagok 87 2.3. Zaj- és rezgésterhelés (városok)
92 3. Vízgazdálkodás és vízminőség 94 3.1. A felszín alatti vizek
hasznosításának jellemzői 94 3.2. Ivóvízminőség, ivóvízminőség-védelem. 96 3.3.
Felszíni vízkészlet-gazdálkodás 97 3.4. Vízminőség 98 4. Hulladékgazdálkodás. 99
4.1. Hulladékkeletkezés (települési szilárd, folyékony, veszélyes) 99 4.2.
Hulladékelhelyezési problémák (illegális hulladéktelepek, előírásoknak nem
megfelelő hulladéklerakók) 102 4.3. A hulladékkezelés jelene és a jövőbeli
feladatok 103 4.4. Szennyvízkeletkezés, -kezelés és tisztítás kérdései, a
közműolló 106 5. Határon átnyúló természet- és környezetvédelmi együttműködések.
108 6. A Dél-Alföld épített öröksége 111 6.1. Középkori építészeti emlékek 111
6.2. Templomépítészet a XVŐŐŐ. századtól 113 6.3. Kastélyok a Dél-Alföldön 116
6.4. Polgári rendeltetésű műemlék épületek 118 6.4.1. Igazgatási épületek ?
megyeházák 118 6.4.2. Igazgatási épületek ? városházák 119 6.4.3. Oktatási
épületek 120 6.4.4. Kulturális épületek ? színházak 121 6.4.5. Patinás szállodák
121 6.4.6. Városi paloták ? pénzintézeti paloták 122 6.5. Népi építészeti
emlékek. 123 6.5.1. Csongrád régi belvárosa 123 6.5.2. Gazdasági és agráripari
épületek ? malmok. 123 6.5.3. Majorsági és uradalmi épületek 124 6.5.4.
Mezőhegyesi Ménesbirtok 125 6.5.5. Hajósi pincefalu 125 III. FEJEZET: TÁRSADALMI
JELLEMZŐK A DÉL-ALFÖLDÖN 1. Népesség, demográfia 126 1.1. A népességszám
változása. 126 1.2. Korstruktúra és várható következményei 132 1.3. Nemzetiségi
és vallási összetétel 135 2. Foglalkoztatás és munkanélküliség a régióban 137
2.1. A gazdasági aktivitás átalakulása ? regionális sajátosságok. 138 2.2. A
munkanélküliség legfontosabb jellemzői a Dél-Alföldön 142 2.2.1. Női és férfi
munkanélküliség 144 2.2.2. A munkaerőpiac strukturális mutatóinak hatása a
munkanélküliségre . 146 2.2.3. Tartósan munka nélkül maradók és állást nem
találó pályakezdők 146 2.3. Külföldiek a régió munkaerőpiacán 147 3. A lakossági
jövedelmek és a fogyasztás alakulása a Dél-Alföldön. 150 3.1. A jövedelmek
alakulása. 150 3.2. Fogyasztási sajátosságok a régióban 156 IV. FEJEZET: A
DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ GAZDASÁGI JELLEMZŐI ÉS ELÉRHETŐSÉGE 1. Általános gazdasági
jellemzők 162 1.1. Értéktermelés. 162 1.1.1. Az értéktermelés alakulása, a GDP
ágazati sajátosságai a régióban 1995?2007 között. 162 1.1.2. A fajlagos nemzeti
össztermék alakulása. 163 1.1.3. Ágazati sajátosságok, a régió súlya a
hozzáadottérték-termelésből 164 1.2. A beruházási aktivitás a Dél-Alföldön 169
1.2.1. A beruházások általános jellemzői a régióban 169 1.2.2. A beruházások
megoszlása főbb csoportok szerint 172 1.2.3. A fajlagos beruházási aktivitás a
rendszerváltás időszakában 173 1.2.4. Az ipari beruházások alakulása 174 1.2.5.
A lakásépítés jellemzői a Dél-Alföldön 176 2. A régió gazdaságának ágazati
szerkezete 179 2.1. A mezőgazdaság erőforrásai és infrastruktúrája 179 2.1.1.
Árutermelésbe vont fontosabb növényi kultúrák 179 2.1.2. Árutermelésbe vont
fontosabb haszonállatfajok 182 2.1.3. Technikai és emberi erőforrás 187 2.1.4. A
mezőgazdaság tulajdoni, üzemi és termelési szerkezete 192 2.1.4.1.
Tulajdonviszonyok. 192 2.1.4.2. Üzemi viszonyok 192 2.1.5. Termelési viszonyok
194 2.1.5.1. Bács-Kiskun megye 194 2.1.5.2. Békés megye 195 2.1.5.3. Csongrád
megye 197 2.1.6. Innováció és hungarikumok 198 2.1.7. A mezőgazdasági termelés
jövedelemviszonyai és intézményei 200 2.1.7.1. Piaci és jövedelmi viszonyok. 200
2.1.7.2. Intézményi viszonyok 201 2.2. A Dél-Alföld ipara. 203 2.2.1. A
rendszerváltás előtti kor öröksége ? ágazati specializációk 204 2.2.2. Az ipar
perspektívája a régió gazdaságában. 207 2.2.3. Az ipari termelés főbb
indikátorainak alakulása 209 2.2.4. Meghatározó és húzóágazatok az iparban,
ipari szerkezetváltás 216 2.2.5. Az ipari versenyképesség alakulása 221 2.2.6.
Az ipari megújulás esélyei a régióban 223 2.3. Az építőipar átalakulása a
Dél-Alföldön 224 2.3.1. Vállalkozások az ágazatban 224 2.3.2 Építőipari
foglalkoztatás 227 2.3.3. Az ágazat teljesítményének változása 230 2.4. A
Dél-Alföld kereskedelmi szektora az átmenet időszakában. 234 2.4.1. A tőke- és
szervezeti koncentráció a régió kereskedelmében 240 2.4.2. Szerkezeti-térbeli
átalakulás a kereskedelem szegmenseiben 245 2.5. A fejlett üzleti szolgáltatások
strukturális sajátosságai és térszerkezete a régióban 249 2.5.1. A pénzügyi és
üzleti szolgáltatások jelentősége a regionális fejlődésben 249 2.5.2. A szektor
strukturális folyamatai és szerepe a térség gazdaságában 250 2.5.3. Az üzleti
szolgáltatások térbelisége a Dél-Alföldön 261 2.6. A Dél-Alföld turizmusának fő
jellemzői 263 2.6.1. A Dél-alföldi régió turizmusának alapjai, kínálata. 263
2.6.2. Hazánk és a Dél-alföldi régió turisztikai térszerkezete 265 2.6.3. A
Dél-alföldi régió turizmusa a számok tükrében 267 2.6.4. A fontosabb küldőpiacok
268 2.6.5. Fejlesztések a turizmus terén 269 2.6.6. A régió határ menti
turisztikai kapcsolatai 270 2.6.7. Összegzés, jövőbeli perspektívák. 273 3. A
régió elérhetőségét szolgáló infrastrukturális rendszerek 273 3.1. A Dél-Alföld
közlekedése 273 3.1.1. A Dél Alföld közlekedési adottságai, közlekedés-földrajzi
helyzete 274 3.1.2. A Dél-Alföld közúthálózata 276 3.1.3. A Dél-Alföld közúti
közlekedése 279 3.1.4. A Dél-Alföld vasúti közlekedése 281 3.1.5. Egyéb
közlekedési ágak 283 3.1.6. A közlekedés fejlesztése. 284 3.2. Az
infokommunikációs infrastruktúra és használata a régióban 285 3.2.1. A vezetékes
távközlés helyzete 285 3.2.2. A mobilpiac helyzete a régióban 290 3.2.3. A
kábeltelevíziós hálózatok 293 3.2.4. Az internetes ellátottság és technikai
háttere 296 V. FEJEZET: HUMÁNELLÁTÓ-INTÉZMÉNYRENDSZEREKA DÉL-ALFÖLDÖN 1. Az
oktatás-képzés dél-alföldi intézményrendszere 303 1.1. Közoktatási intézmények a
Dél-Alföldön 303 1.1.1. Az óvodai intézményhálózat 303 1.1.2. Az általános
iskolai intézményhálózat 306 1.1.3. A középfokú oktatási intézményhálózat. 308
1.1.4. A szakiskolai hálózat 309 1.1.5. A szakközépiskolai oktatás 312 1.1.6. A
gimnáziumi oktatás 314 1.2. Képzés, továbbképzés, átképzés 316 1.3. Felsőfokú
oktatás-képzés a régióban. 317 1.3.1. Általános helyzetkép 317 1.3.2. A régió
felsőoktatási képzőhelyei 320 2. Kutatás-fejlesztés a régióban. 323 2.1. A
szféra átalakulása a rendszerváltozást követően 323 2.2. A K+F-szféra
térstruktúrája. 327 3. A dél-alföldi egészségügyi ellátás helyzete és
intézményrendszere 330 3.1. Az egészségügy kihívásai és az egészségügyi reform
hatásai a régióban 330 3.2. A Dél-Alföld egészségügyi ellátottsága 331 3.2.1. Az
egészségügyi alapellátás a Dél-Alföldön 332 3.2.2. Az egészségügyi szakellátás a
Dél-Alföldön 336 3.2.3. Sürgősségi egészségügyi ellátás a Dél-Alföldön 340 3.3.
Egészségügyi központok a Dél-Alföldön 341 3.4. Összegzés 343 4. A szociális
ellátás helyzete és intézményrendszere a Dél-alföldi régióban. 343 4.1. A
szociális intézményrendszer kiépülése a rendszerváltás utáni Magyarországon 343
4.2. A régió szociális helyzetét befolyásoló körülmények 344 4.2.1. A
Dél-alföldi régió, mint az ország egyik ?legidősebb? régiója 345 4.2.2. A
Dél-alföldi régió lakosságának foglalkoztatási helyzete és kereseti viszonyai
346 4.3. Régióspecifikus társadalmi problémák és az ellátórendszer ezekre adott
válaszai 347 4.3.1. A Dél-Alföld, mint tanyás régió. 347 4.3.2.
Gyermekszegénység, veszélyeztetettség 347 4.3.3. Devianciák a Dél-alföldi
régióban 350 4.4. Összegzés 351 VI. FEJEZET: ÖNKORMÁNYZATOK, PÁRTOK, CIVIL
SZFÉRA 1. Az önkormányzati szféra, mint a terület- és településfejlesztés
kulcsszereplője. 352 1.1. Történeti áttekintés ? az önkormányzatiság gyökerei és
újjáéledése a rendszerváltás után 352 1.2. Az önkormányzatok finanszírozásának
kérdései 354 1.3. Társulások, együttműködések, kistérségek az önkormányzati
rendszerben 355 1.4. A hazai területfejlesztési támogatások és források
fölhasználása 357 1.5. Az önkormányzatok forrásallokálási képessége ? a
fejlesztések forrásai 363 1.5.1. Az önkormányzatok aktivitása az Új Magyarország
Fejlesztési Terv forrásainak fölhasználásában 367 1.5.2. Összegző értékelés 372
1.6. Az önkormányzati rendszer fenntarthatóságának kérdései 373 2. Pártok a
Dél-Alföldön ? politikai szociológiai körkép az átmenet éveiről 374 2.1. A
parlamenti választások tanulságai 374 2.1.1. Az újrakezdés 374 2.1.2. A
politikai inga első kilengése 377 2.1.3. A két politikai pólus alapjainak
lerakása 379 2.1.4. Homo usion ? homo iusion? Konfliktusok vagy/és
kompromisszumok ? a 2002. évi választások. 380 2.1.5. Stabilitás a
pártrendszerben ? a 2+2-es pártstruktúra megszilárdulása ? a 2006-os
választások. 385 2.2. Az önkormányzati választások jellemzői 388 2.3.
Protestszavazás ? képviselők delegálása az Európai Parlamentbe 2005-ben 390 3. A
civil szféra jellemzői a Dél-alföldi régióban 390 3.1. A civil társadalom rövid
története 391 3.2. A nonprofit szféra alakulása a rendszerváltozás után 392 3.3.
A civil szféra a számok tükrében. 393 3.4. Civilek az Alföldön, aktivitásuk a
Dél-Alföldön. 394 3.5. Civilek a területfejlesztésben. 396 VII. FEJEZET:
TELEPÜLÉSÁLLOMÁNY, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT, KISTÉRSÉGEK 1. A településállomány
strukturális jellemzői, változási tendenciái 398 1.1. A települések száma,
sűrűsége, nagyságrendi tagozódása. 398 1.2. Urbanizáció ? szuburbanizáció 400 2.
Városok 408 2.1. Mezővárosi örökség. 408 2.2. A városok hierarchiája,
funkcionális jellemzői, kapcsolatai 411 3. Falvak a Dél-Alföldön. 416 3.1. A
faluállomány kialakulását meghatározó tényezők 416 3.2. A közelmúlt falusi
változásai a Dél-Alföldön 421 3.3. Falutípusok a Dél-Alföldön. 426 4. A tanya
mint régiós típusos településforma 427 4.1. A Dél-Alföld tanyavilága a számok
tükrében 428 4.2. Differenciálódó tanyavilág 433 4.3. A tanyai társadalom. 433
4.4. A tanyai gazdálkodás. 434 5. Kistérségek 436 VIII. FEJEZET: A
TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉS A DÉL-ALFÖLDÖN 1. Koncepcionálás,
stratégiaalkotás és -megvalósítás 441 1.1. Az első fejlesztési dokumentumok
elkészítése, 1999?2000 441 1.2. Felülvizsgálat és értékelés, 2002?2003 449
1.2.1. A Dél-alföldi régió relatív helyzetének változása 450 1.2.2. A
területfejlesztés meglévő dokumentumainak illeszkedése az Ő. Nemzeti Fejlesztési
Tervhez. 452 1.2.3. A dokumentumok felülvizsgálata. 452 1.3. Új
területfejlesztési alapdokumentumok kidolgozása 2005?2006 453 2. Határ menti
együttműködés a Dél-Alföld és a szomszédos államok határterületei között. 461
2.1. A szimmetrikus határrégió térkapcsolatai 461 2.1.1. Határforgalom 462
2.1.2. Az önkormányzati kapcsolatok 465 2.1.3. Gazdasági kapcsolatok 469 2.1.4.
Határ menti üzleti iroda ? ARBEK 470 2.1.5. Felsőoktatási kapcsolatok. 471 2.2.
A Duna?Körös?Maros?Tisza Eurorégió és annak szerepe a határ menti kapcsolatok
fejlesztésében. 472 2.2.1. A közös területfejlesztés lehetőségei 475 Irodalom
480 A kötet szerzői 497