Speculum Historiae Debreceniense 33. Szerző: Veres Tünde Debreceni Egyetem
Történelmi Intézet, 2021 A kötet a regéci uradalom 17. századi
gazdaságtörténetét állítja középpontba. Időhatárunkat a Rákóczi család
birtoklása szegélyezi, tehát az 1646-os évtől 1711-ig vizsgáltuk az Abaúj megyei
birtokok gazdálkodását. Maga a téma meglehetősen terjedelmes, hiszen az uradalom
gazdasága nem csak a földesúri kézben lévő föld- és szőlőterületeket érinti,
hanem a jobbágyi gazdaságot is, tekintve, hogy utóbbi annak mozgatórugója, attól
nem elválasztható egységet képez. A jobbágyi gazdálkodás vizsgálata pedig
magával vonja a társadalom vizsgálatát is. A kötet mindezekre ki is tér, azonban
annak középpontjában az uradalom allodiális gazdálkodása áll, így a társadalom,
s annak változásának részletekbe menő feltárásától eltekintettünk. Egyes
uradalmak gazdasági vizsgálata nem egyszerű feladat. Nem egyszerű, hiszen a
birtokok gazdálkodása rendkívül sokrétű, és nagyon sok szempontot kell
figyelembe venni a kutatás során. Kezdve a birtoklástörténettől, egészen az
uradalmak kiterjedésén, a hozzá tartozó településeken át, a területén élő
lakosság helyzetén és annak összetételén, s természetesen a birtokok
igazgatásának módja, rendszere, tisztviselők feladatai, majorságok kezelése,
zálogbirtokok, kereskedelem, bevételek és kiadások is hozzátartoznak. A sort még
lehetne folytatni, éppen ezért az uradalmak gazdaságának vizsgálata során -
helyezkedjen az el az ország bármely területén - könnyű elveszni a részletekben,
elveszíteni a vezérfonalat, amely a kutatás irányát meghatározná. Különösen igaz
ez a 17. század végi időszakra, amikor is a Kamara egyre több, addig
magánföldesúri kezelésben álló birtokot vont felügyelete alá a felkelések,
lázadások, hűtlenségi perek indokán. A kötet adatai: Kötés: keménytáblás
Megjelenés éve: 2021 Terjedelem: 406 oldal