Az ELTE Szombathelyi Magyar Nyelvtudományi Tanszékének kiadványai Szerző: Tóth
Péter Savaria University Press, 2021 A könyv tizenkét írása a magyar
nyelvterület peremeinek nyelvi világába és a nyelvjáráskutatás múltjába nyújt
betekintést. Témakörök: a kárpátaljai palócos és mezőségi jellegű
nyelvjárásszigetek sajátosságai, a máramarosi Aknaszlatina nyelvjárásának
jellegzetes hangtani sajátságai, az Ung-vidéki Szürte nyelvjárása, a burgenlandi
Felsőpulya és Középpulya nyelvjárása, a magyar nyelvjáráskutatások 1772 és 1918
közötti története, valamint az északkeleti peremvidéken (a mai Kárpátalja
területén) végzett nyelvjáráskutatások eredményei. Egy szürtei ifjú
Kárpátaljáról indulva vált nyelvésszé. Kivételes történet. Ki gondolhatta annak
idején ? bár magyar szakos édesanyjától és bátyjától talán kaphatott némi
indíttatást ?, hogy útja az ungvári egyetem magyar szakának elvégzése után az
Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Doktori Iskolájába vezet?
Budapesten 2003-ban történt a másik kivételes ritkaság: egyidejűleg öt, magyar
szakon Ungváron végzett kárpátaljai friss diplomás jelentkezett felvételire a
fővárosi doktori iskolába (Árpa Zsuzsanna, Lakatos Katalin, Kocán Béla, Kovács
András és Tóth Péter). Mindannyian fölvételt nyertek. Mint tanáruk, hármuk
?Doktorvater?-jaként közelebbről is megismerhettem őket, szorgalmukat,
kitartásukat, törekvésüket. Tudtam arról, hogy a doktori évek finanszírozása nem
kevés gondot jelentett nekik (de erről nem beszéltek). Tették a dolgukat, munkát
vállaltak, idejük, energiájuk egy része erre ment. Tóth Péter a
szociolingvisztikai-dialektológiai és a nyelvtörténeti kurzusokat látogatta
előszeretettel. Először A magyar nyelvjárások atlaszának kárpátaljai
kutatópontjain végzett változásvizsgálatokat, majd a máramarosi nyelvszigetek és
a kárpátaljai magyar nyelvjáráskutatás története is foglalkoztatni kezdte.
2011-ben védte meg értekezését (Kárpátaljai magyar dialektológiai vizsgálatok),
2012 őszétől dolgozik a szombathelyi Magyar Nyelvtudományi Tanszéken.
Hozzáteszem: azon kevesek közé tartozik, akik doktori (PhD) címük megszerzése
után szakmájuknak megfelelő magyarországi felsőoktatási intézményben kaptak
állást. Ettől kezdve két fő tevékenységi területe az oktatás és a tudományos
kutatás. (Dr. Kiss Jenő akadémikus) A kötet adatai: Formátum: 165 x 235 x 10 mm
Kötés: puhatáblás Megjelenés éve: 2021 Terjedelem: 200 oldal Tartalomjegyzék:
Ajánlás Tóth Péter könyvéhez 7 Lectori salutem! 9 Felekezetek közötti
nyelvjárási különbségek Visken 11 A viski reformátusok mezőségi gyökereiről 16 A
Técső helynév eredetéről 21 Csűry Bálint nyelvjárásgyűjtésének korai szakaszáról
25 Hangzórövidülések és -nyúlások az aknaszlatinai nyelvjárásban 28 Mokány
Sándor és Mokányné Nagy Katalin kárpátaljai nyelvjárásgyűjtéseiről 32 Fodó
Sándor, a kárpátaljai magyar nyelvjárások szláv jövevényszavainak kutatója 36
Törös Béla, a beregszászi nyelvjárás kutatója 40 A beregrákosi, nagydobronyi és
kajdanói nyelvjárás gyökereiről 47 A felsőpulyai és középpulyai nyelvjárás rövid
ismertetése 62 A szürtei nyelvjárás rövid leírása 68 Az ortológus és a neológus.
Beregszászi Nagy Pál és Kazinczy Ferenc 88 D. Bartha Katalin szlavóniai
nyelvjárásgyűjtései 97 Szólások, kitérő feleletek és falucsúfolók kárpátaljai
nyelvjárásgyűjtéseimből 105 A magyar nyelvjáráskutatás Nemes-Népi Zakál György
korában 116 Gondolatok a kárpátaljai magyar nyelvjáráskutatás eredményeiről és
időszerű feladatairól 132 A magyar nyelvjáráskutatás rövid története a mai
Kárpátalja területén 150 A kárpátaljai magyar nyelvjáráskutatás száz éve
(1920?2020) 177 Forrásjegyzék 195