Szerző: Ötvös Péter Kossuth Kiadó, 2021 A szerző a kora újkor egyik
legnyomasztóbb problémájával, az otthon elhagyásával foglalkozik. Vizsgálja az
otthoni fenyegetések nyomán kialakult félelmek, illetve a kényszerűen vagy éppen
önként vállalt emigráció egyéni stratégiáit és nyelvi kifejezéseit. Megismertet
bennünket a 16. század végi Habsburg Monarchia felekezeti viszonyainak
irányított vagy éppen kevésbé szervezett változásaival, többek között azzal,
hogy az emigránsok (elsősorban vallási menekültek) beilleszkedését hogyan
segítette a korabeli Nyugat-Magyarország, pontosabban a nagy kiterjedésű
Batthyány-birtokok megengedőbb egyház- és valláspolitikája. Bemutatja a
felségárulással vádolt és büntetése elől előbb Morvába, majd Lengyelországba
menekült gróf Illésházy István nádor emigrációs időszakának vívódásait.
Foglalkozik a vallásuk miatt elüldözött osztrák lutheránusok védekezési
lehetőségeivel és taktikáival, többek között a mozgékony, röpirat formájú
propagandisztikus vitairatokkal. Szól Martin Opitznak, a német költészet
atyjának gyulafehérvári tartózkodásáról (aki a legújabb kutatások szerint
Erdélyben vált költővé), ottani kapcsolatairól és dominánsan verses formában
visszaadott, műköltészeti klisékre építő élményeiről, hangsúlyozottan az erdélyi
úgynevezett száműzetés legjelentősebb emlékművéről, a Zlatna avagy a lélek
nyugalmáról című nagy tablóról. Részletesen bemutatja a 17. század első
harmadában igen aktív osztrák emigrációs hullám fontosabb irodalmi szereplőit és
szövegeit, szélesebben vett politikai-diplomáciai, de legfőképpen poétikai
tanulságait, Sigmund von Birkent, a 17. század legaktívabb, legsikeresebb
irodalomszervezőjét és legtermékenyebb szerzőjét. A korabeli magyar irodalom- és
egyháztörténet szempontjából valószínűleg legérdekesebb az a szoros szakmai és
baráti kapcsolat, amely von Birken és a misztikusan inspirált költőnő, Catharina
Regina von Greiffenberg bárónő között kialakult. Von Birken kezdettől fogva
támogatta a bárónő költői terveit és azok poétikai megformálását, ugyanakkor
bátorította is őt lelki megpróbáltatásainak idején. Catharina Regina ugyanis
hosszú vívódás után elfogadta saját apja féltestvérének rajongó, de bűnös
szerelmét és hozzáment feleségül, ennek következtében lelki gondozók nélkül
maradt szűkebb és tágabb lakóhelyén. A házasságot az egykori lelki gondozók, a
soproni lelkészek, semmiképpen sem akarták elfogadni, ezért a házaspár
önigazolásként és a közeledés szándékával mentséget (apológiát) tervezett,
amelynek végső megfogalmazása von Birken munkája. A gondosan megszerkesztett és
hatásos retorikával írott apológia végül mégsem érte el célját. Catharina Regina
örömét és csodálatát inkább a hallgatással, az elhallgatással vélte
közölhetőnek, amelynek lélektani, retorikai és nyelvfilozófiai okaira is választ
kapunk. A kötet adatai: Formátum: 135 x 205 mm Kötés: keménytáblás Megjelenés
éve: 2021 Terjedelem: 416 oldal