Szerző: Lapsánszky András Wolters Kluwer Kiadó, 2021 A mai értelemben vett
korszerű hírközlés a technika történetében párját ritkító fejlődésen ment
keresztül, aminek eredményeképpen korábban elképzelhetetlen választékú és
minőségű szolgáltatások igénybevételét teszi lehetővé a Föld egészén. A
hagyományos telefonkommunikációtól indulva mára a hírközlés részévé vált a
mobiltávközlés, az űrtávközlés, a rádió-adatkommunikáció, a vezetékes
adatátvitel, az internet és a különféle műsorterjesztési platformok, de a
számfüggetlen, internetalapú hírközlési szolgáltatások, valamint az applikációk
is. A modern hírközlés fejlődésének sajátossága, hogy fokozatosan megvalósul a
platformsemlegesség, amelyben a szolgáltatás függetlenné válik az átvitel
fizikai alapját jelentő infrastruktúrától. E hálózati, szolgáltatási,
technológiai konvergencia pedig tovább erősítette a hírközlés páratlan léptékű
műszaki és gazdasági fejlődését, amely egyre jelentősebb hatást gyakorolt a
hírközlés-szabályozás, a hírközlés-igazgatás tartalmára és intézményeire. A
szabályozás, illetve a hírközlés-igazgatás szempontjából nézve a hírközlés
szinte teljesen egyedülálló, önálló és más ágazatokra is alapvető hatást
gyakorló utat járt be a közszolgáltatások igazgatásának, állami megszervezésének
világméretű folyamataiban, hiszen a legeredményesebben kibontakozó piaci
liberalizációs folyamatot jelenti. A hírközlési szolgáltatási és
infrastrukturális rendszer ma már alapvetően határozza meg a teljes társadalmi
és gazdasági berendezkedéseket, sőt minden ország versenyképességét is. Jelen
kötet a hazai hírközlési szakigazgatás történetének, gazdasági közigazgatási
összefüggéseinek, szabályozásának, közigazgatási módszereinek, eljárásának,
jogintézményeinek és nemzetközi összefüggéseinek, meghatározottságának
részletekbe menő elemzésére és ismertetésére vállalkozik. Ennek keretében
teljeskörűen feldolgozza az utóbbi közel húsz év, vagyis a hírközlési
liberalizáció hazai indulásával (2001. december 23. napjával) kezdődő hírközlési
uniós, valamint a hazai jogalkalmazási és bírósági gyakorlatot. Jelen munka
tudományos célja, hogy a hírközlésbe való hazai állami beavatkozás,
közigazgatási jogérvényesítés okainak, intézményeinek elméleti alapját a
joggyakorlattal ötvözze, azzal összefüggésben elemezze. Bízom abban, hogy jelen
mű a tudományos életben, az oktatásban, a hírközlési szakmában, a fogyasztók és
a hírközlés iránt érdeklődők számára is hasznos ismeretanyagot közvetít a hazai
hírközlési igazgatás történetéről, szabályozásáról, intézményeiről, valamint a
joggyakorlat sok esetben küzdelmes, de igencsak érdekes, illetve a közigazgatás
egészét érintően is tanulságos kiforrott elveiről és fejlődéséről. A kötet
adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2021 Terjedelem: 443
oldal A tartalomból: I. A gazdasági közigazgatás alapjai 1. Bevezetés 2. A
piacgazdaság működése és az állam 3. A piacgazdaság kudarcai - a gazdasági
igazgatás alapvető területei II. Az általános és a hírközlési versenyszabályozás
viszonya 1. A piacgazdaság működési mechanizmusa a hírközlésben 2. Az általános
és a különös (szektorspecifikus) versenyszabályozás 3. Gazdasági ciklusok és a
gazdaság működését befolyásoló válságok III. A liberalizált hírközlés ?állami?
elemei 1. Hálózatos iparágak közszolgáltatási alapjai 2. A közszolgáltatások
osztályozása 3. Közszolgáltatások az Európai Unióban 4. A hírközlési piaci
versenyben fennmaradt állami tulajdon és szolgáltatások IV. Az európai közös
hírközlési jog 1. Bevezetés 2. Az elektronikus hírközlési piacok uniós
liberalizációja és harmonizációja 3. A 2018-as szabályozási reform - Európai
elektronikus Hírközlési index V. A hírközlési piaci verseny közszolgáltatása: az
egyetemes hírközlési szolgáltatás 1. Az egyetemes szolgáltatás - közszolgáltatás
2. Az egyetemes szolgáltatás megjelenése és elhatárolása a ?mai? egyetemes
szolgáltatás fogalomtól 3. Az egyetemes szolgáltatás fogalma, tartalma 4. Az
egyetemes szolgáltató 5. Az egyetemes szolgáltatás finanszírozása VI. Állami
tulajdon a liberalizált hírközlési piacon 1. A hírközlési korlátos erőforrások
típusai és alapvető jellemzői 2. A korlátos erőforrások jogi szabályozásának
alapjai 3. Frekvencia- és azonosítógazdálkodás 4. Frekvencia- és
azonosítóhasználat engedélyezés 5. A műholdpozíció-gazdálkodás sajátosságai VII.
A hírközlési közigazgatás eljárásrendje 1. A közigazgatási tevékenység fajtái és
az eljárásjogi alapok 2. A hírközlési hatósági tevékenységek fő típusai 3. A
hírközlési hatósági tevékenység eljárásrendje 4. Az általános (Ákr.) és a
különös (Eht.) eljárási szabályok viszonya a hazai hírközlésjogban VIII. A
hírközlési piaci verseny szabályozása - a piacszabályozás 1. A hírközlési piaci
verseny intézményeinek története a rendszerváltástól a hírközlési Kódex
elfogadásáig 2. A hírközlési piacszabályozás alapintézményei és elméleti
csomópontjai 3. A hírközlési piacszabályozás hazánkban 4. A hírközlési
piacszabályozási eljárások gyakorlata IX. A hírközlési hálózat és a piac - a
hálózatszabályozás 1. A hálózati együttműködés szabályozásának történeti
áttekintése a rendszerváltástól a Kódex elfogadásáig 2. A hálózati együttműködés
alapfogalmai és elméleti csomópontjai 3. A hálózati együttműködés szabályozása
hazánkban 4. A hálózati együttműködés - a hálózatszabályozás hatósági és
bírósági gyakorlata X. Fogyasztóvédelem a hírközlésben - a kiskereskedelmi
szabályozás 1. Bevezetés 2. Történeti áttekintés 3. Hírközlés-specifikus
fogyasztóvédelem és intézményei 4. A hírközlési fogyasztóvédelem
jogérvényesítési rendszere 5. A hírközlési előfizetői (fogyasztói) jogok,
jogviszonyok szabályozása