Szerző: Hajba Renáta Savaria University Press, 2021 A könyv, amelyet a tisztelt
Olvasó kezében tart, majdnem minden tekintetben szombathelyi alkotás.
Szombathely nyelvhasználatának arról a tartományáról szól, amely nem köznyelvi.
Más szavakkal arról, hogy mi az, ami a szombathelyiek beszélt nyelvét egyedíti,
eredetivé, mássá teszi. Annak ellenére, hogy az irodalmat is szerettem, az
élőnyelvi gyűjtések hangulata, a regionális nyelvhasználat sokszínűsége ragadott
legjobban magával. Ez származásommal is magyarázható. Születésem óta egy Vas
megyei kis faluban, Tompaládonyban élek. A családom is több generáció óta ide
kötődik. Nagyszüleimmel nagyon sok időt töltöttem gyerekkoromban, így
észrevétlenül elsajátítottam a helyi nyelvjárást és megismertem a helyi
szokásokat. Már kisgyerekként elvarázsolt az idős emberek ízes beszéde,
előszeretettel beszélgettem velük az utcán, a boltban, s jegyeztem fel később az
érdekes kifejezéseket, ejtésmódokat. A helyi tájszavak gyűjtését azóta sem
hagytam abba. A kötet adatai: Formátum: 165 x 235 x 6 mm Kötés: puhakötés
Megjelenés éve: 2021 Terjedelem: 196 oldal Tartalomjegyzék: Ajánlás Hajba Renáta
szombathelyi könyvéhez 9 Ajánlás Hajba Renáta monográfiájához 12 Szerzői előszó
14 I. BEVEZETÉS 16 1. Bevezető gondolatok 16 2. Az értekezés tárgya, a
témaválasztás indoklása 17 3. A kutatás célja, a várható eredmények 18 4.
Fogalmak, definíciók, terminusok 21 II. A REGIONÁLIS KÖZNYELVI KUTATÁSOKKAL
ÖSSZEFÜGGŐ FONTOSABB KÉRDÉSKÖRÖK 23 1. A nyelvi át- és szétrétegződés 23 1.1. A
regionális köznyelviség kialakulása, szerepe, meghatározása 24 1.2. A
nyelvjárások módosulása 25 1.3. A nyelvi átmenetiség megnevezése 27 1.3.1. A
nyelvi átmenetiség megnevezése a nyelvhasználatot tekintve 28 1.3.2. A nyelvi
átmenetiség megnevezése jelenségeit tekintve 28 2. Nyelvváltozat-e az átmeneti
nyelvhasználati tartomány? 31 2.1. A kétnyelvváltozatúság 32 2.2. Hány pólusú a
magyar nyelvhasználat?33 3. Norma és regionális köznyelviség 36 3.1. A nyelvi
norma értelmezése 36 3.2. Nyelvváltozatok és nyelvi normák 41 4. A regionális
köznyelvi kutatások 46 4.1. A regionális köznyelvi kutatások megindulása 46 4.2.
Az élőnyelvi kutatások 50 4.3. A magyar nyelvterület további regionális
köznyelvi kutatásai 51 4.4. Regionális nyelvi kutatások a szombathelyi főiskola
Magyar Nyelvészeti Tanszékén 52 4.4.1 A szombathelyi regionális nyelvi kutatások
54 4.5. A német regionális köznyelvi kutatásokról 54 III. A KUTATÓHELYRŐL 58 1.
A kutatóhely története 58 2. A kutatóhely lakossága 62 IV. AZ ANYAGGYŰJTÉS ÉS AZ
ADATBÁZIS KIÉPÍTÉSE 66 1. Az anyaggyűjtés 67 1.1. Az anyaggyűjtés módszerei a
regionális köznyelvi szakirodalomban 67 1.2. Gyűjtési módszerem 68 2. A
mintavétel 70 2.1. Az adatközlők megoszlása területi és társadalmi jellemzőik
szerint 72 3. A gyűjtött anyag rögzítése és feldolgozásának módszere 74 3.1. A
viszonyítás 74 3.2. A gyűjtött anyag lejegyzése 75 3.3. A gyűjtött anyag
feldolgozásának módszere 78 3.3.1. A feldolgozás módszerei a regionális
köznyelvi szakirodalomban 78 3.3.2. Feldolgozási módszerem 79 V. ELEMZÉS I. AZ
ADATBÁZIS ADATAI AZ ADATKÖZLŐK TÁRSADALMI, TERÜLETI ÉS NYELVHASZNÁLATI
RÉTEGZŐDÉSE SZERINT 84 1. A nyelvváltozatok tükrében 84 2. A nyelvszociológiai
tényezők tükrében 85 2.1. A nemek szerint 86 2.2. Az életkor szerint 86 2.3. Az
iskolai végzettség szerint 88 2.4. A foglalkozás szerint 89 3. A lakóhely
tükrében 90 4. Összefoglaló megjegyzések 91 VI. ELEMZÉS II. AZ ADATBÁZIS ADATAI
A NYELVI JELENSÉGEK SZERINTI BEMUTATÁSBAN 94 1. A Szombathely környéki
nyelvjárási nyelvhasználat jellemzői 94 2. Az összes jelenség 95 3. Regionális
köznyelvi és nyelvjárási jelenségek 97 3.1. Nyelvjárási jelenségek Szombathelyen
99 3.1.1. Kihalóban lévő jelenségek 99 3.1.2. Visszaszorulóban lévő jelenségek
103 3.2. Regionális köznyelvi jelenségek Szombathelyen 108 3.2.1. Aktív
használatú jelenségek 109 3.2.2. Terjedőben lévő jelenségek 110 3.3. A
regionális köznyelvi kulcsjelenségek bemutatása 111 3.3.1. A zárt ë-zés 112
3.3.2. A köznyelvi í, ú, ű helyén i, u, ü 113 3.3.2.1. Longitudinális
valóságosidő-vizsgálatok a felső nyelvállású magánhangzók rövidülésének köréből
115 3.3.3. A köznyelvi ó, ő helyén o, ö 118 3.3.3.1. A határozóragok
magánhangzóinak rövid ejtése 120 3.3.4. A mássalhangzók hangzóközi nyúlása,
geminációja 121 3.3.5. A mássalhangzóhiány 123 3.3.6. A szótagzáró l kiesése 124
3.3.6.1. A szótagzáró l kiesése pótlónyúlással 125 3.3.6.2. Az l hang kiesése
határozórag végéről 126 3.3.6.3. Az l hang kiesése két különböző regionális
köznyelvi kutatóhelyen 127 3.3.7. Az inesszívuszi -ban/-ben helyett -ba/-be 128
3.3.8. A zöngésülés 129 3.3.9. A köznyelvinél zártabb < 130 3.3.10. Követéses
valóságosidő-vizsgálat a kell ige, a fel igekötő és a határozóragok hangtani
változatainak köréből 131 3.3.11. A regionális köznyelviség beszélői 134
3.3.11.1. Az adatközlők vallomása 134 3.3.11.2. A kapott adatok tanúsága 135
3.3.12. Összefoglaló megjegyzések 136 VII. BEFEJEZÉS 139 1. A tanulságok
összegzése 139 2. A hipotézisek a vizsgálati eredmények tükrében 141 3. A
regionális köznyelviség jövőjéről 142 4. A vizsgálat eredményeinek felhasználása
144 5. További teendők 146 FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 148 MELLÉKLETEK 173