Források a kora újkori Erdély igazgatástörténetéhez Közli: Mátyás-Rausch Petra,
Szalai Ágnes Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2021 ?...kéntses Tárház nélkül a
fejedelem tsak könyörületességből él, sőt minden szomszédinak laptája.
Ismeretes, hogy Erdély fejedelmei, különösen Bethlen Gábor és utódai, mindent
megtettek azért, hogy lehetőségeikhez mérten gya?rapítsák a kincstár bevételeit.
A kötetben közreadott források és a bevezető tanulmányok révén egy magyarországi
minta alapján Erdélyben is megho?nosított kormányzati tisztség, a fejedelmi
prefektusi hivatal genezisét, fejlő?déstörténetét, sajátosságait ismerhetik meg
az olvasók. A kormányzati átala?kítások terén is koncepciózus Bethlen nevéhez
köthető a tisztség kialakítása, amelynek viselői a 17. század második felében
már számottevő befolyást gya?koroltak a fejedelemség birtok-, illetve
pénzügyigazgatására, és mivel annak élén álltak, rendszerint közvetlen
kapcsolatot tartottak fenn a fejedelmekkel, szinte azok ?munkatársaivá váltak. A
prefektusi kinevezés magas rangot és komoly befolyást, de igen nagy terhet is
jelentett a kiszemelt személyek szá?mára, hiszen olyan óriási munkával járt,
amelyet nem mindig vállaltak szí?vesen. A kötetben közölt források ízelítőt
adnak a prefektusok munkásságának fénykorából, de rávilágítanak arra is, hogy
honnan származtak azok a kincs?tári bevételek, amelyek segítségével Bethlen
Gábor és I. Rákóczi György előte?remtette a szükséges állami költségeket, majd
Apafi Mihály a történelmi csa?pások sorozata után lábra tudta állítani Erdélyt.
Megelevenednek a korabeli erdélyi kincstári igazgatás mindennapjai, a
prefektusok és az alsóbb rangú tisztviselők napi feladatai, valamint az őket
irányító fejedelmek hatalomtech?nikai megoldásai, gazdasági intézkedései,
amelyek révén több-kevesebb siker?rel próbálták elérni, hogy országuk ne legyen
?minden szomszédinak laptája. A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: keménytáblás
Megjelenés éve: 2021 Terjedelem: 384 oldal