A SZÉKELY-MAGYAR ROVÁSÍRÁS EMLÉKEI
Szerző: Csallány Dezső Tinta Kiadó, 2021 Csallány Dezső régész, archeológus. A
Somogyi-könyvtár és a Városi Múzeum igazgatója volt Szegeden 1936 és 1944
között, a Nyíregyházi Jósa András Múzeumot 1954-1972 között vezette. Számos
szakcikket publikált magyarul és németül az avar kori és a népvándorlás kori
régészeti leletekről. 1963 évben publikálta A székely-magyar rovásírás emlékei
című összefoglaló tanulmányát, amely kis példányszámban a Nyíregyházi Jósa
András Múzeum évkönyvében jelent meg. A rovásírás iránt érdeklődők csak antikvár
könyvárverésen juthattak hozzá csillagászati áron. A könyv méltó folytatása a
rovásírással foglalkozó korábbi nagy monográfiáknak: Sebestyén Gyula: Rovás és
rovásírás. Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei. Németh Gyula: A
magyar rovásírás. Jakubovics Emil: A székely rovásírás legrégibb ábécéi.
Csallány Dezső könyvében 33 jelentős, rövidebb-hosszabb rovásírásos emléket
mutat be az emlékek hiteles képével. Minden esetben ismerteti a rovásírásos
emlék keletkezésének és fellelésének történetét, részletesen bemutatja az emlék
korábbi vizsgálatának eredményeit, és megadja a véleménye szerinti helyes
olvasatot is. A bemutatott és elemzett emlékek a következők: 1. Karácsonyfalvi
ro?vás?felirat, 2. Székelyderzsi rovássor, 3. Nikolsburgi ábécé, 4. Marsigli
ro?vásírásos kalendáriuma, 5. Bögözi felirat, 6. Csíkszentmártoni rovásfelirat,
7. Csíkszentmihályi felirat, 8. Konstantinápolyi székely rovásfelirat, 9.
Szamosközi István feljegyzései, 10. Telegdi János Rudimentája, 11. Miskolczi
Csulyak István két alphabétuma, 12. Komáromi Csipkés György emléksorai, 13.
Miskolczi Csulyak Gáspár emléksorai, 14. Enlaki felirat, 15. Kájoni János
rovásírásos feljegyzései, 16. Hickes György Harsányi Jánostól kapott betűsora,
17. Magyar ABC, 18. Otrokocsi Fóris Ferenc betűmutatványa, 19. Bél Mátyás
Kapossi Sámuel-?féle ábécéje, 20-30. A marosvásárhelyi kézirat kilenc és másik
két felirat ábécéje, 31. Herpai János által talált ábécék és szövegrészletek,
32. Ismeretlen személy rovásírásos ábécéje, 33. Csángó-székely rovásfelirat
Moldvából. Az elemezett rovásírásos emlékekben használt jeleket 16 oldalon
táblázatokban összegzi a szerző. A kötet végén Csallány Dezső A székely
rovásírás jellemzői című fejezetben összefoglalja a magyar rovásírásos emlékek
vizsgálata során szerzett fontos tapasztalatait. A kötetet ajánljuk mindazoknak,
akik számára fontos, hogy a magyar kultúra egyedülálló kincsét, a rovásírást
jobban megismerjük, és szeretnének közreműködni abban, hogy ezt a kultúrkincset
mind többen megismerjék. A kötet adatai: Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2021
Terjedelem: 107 oldal
Somogyi-könyvtár és a Városi Múzeum igazgatója volt Szegeden 1936 és 1944
között, a Nyíregyházi Jósa András Múzeumot 1954-1972 között vezette. Számos
szakcikket publikált magyarul és németül az avar kori és a népvándorlás kori
régészeti leletekről. 1963 évben publikálta A székely-magyar rovásírás emlékei
című összefoglaló tanulmányát, amely kis példányszámban a Nyíregyházi Jósa
András Múzeum évkönyvében jelent meg. A rovásírás iránt érdeklődők csak antikvár
könyvárverésen juthattak hozzá csillagászati áron. A könyv méltó folytatása a
rovásírással foglalkozó korábbi nagy monográfiáknak: Sebestyén Gyula: Rovás és
rovásírás. Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei. Németh Gyula: A
magyar rovásírás. Jakubovics Emil: A székely rovásírás legrégibb ábécéi.
Csallány Dezső könyvében 33 jelentős, rövidebb-hosszabb rovásírásos emléket
mutat be az emlékek hiteles képével. Minden esetben ismerteti a rovásírásos
emlék keletkezésének és fellelésének történetét, részletesen bemutatja az emlék
korábbi vizsgálatának eredményeit, és megadja a véleménye szerinti helyes
olvasatot is. A bemutatott és elemzett emlékek a következők: 1. Karácsonyfalvi
ro?vás?felirat, 2. Székelyderzsi rovássor, 3. Nikolsburgi ábécé, 4. Marsigli
ro?vásírásos kalendáriuma, 5. Bögözi felirat, 6. Csíkszentmártoni rovásfelirat,
7. Csíkszentmihályi felirat, 8. Konstantinápolyi székely rovásfelirat, 9.
Szamosközi István feljegyzései, 10. Telegdi János Rudimentája, 11. Miskolczi
Csulyak István két alphabétuma, 12. Komáromi Csipkés György emléksorai, 13.
Miskolczi Csulyak Gáspár emléksorai, 14. Enlaki felirat, 15. Kájoni János
rovásírásos feljegyzései, 16. Hickes György Harsányi Jánostól kapott betűsora,
17. Magyar ABC, 18. Otrokocsi Fóris Ferenc betűmutatványa, 19. Bél Mátyás
Kapossi Sámuel-?féle ábécéje, 20-30. A marosvásárhelyi kézirat kilenc és másik
két felirat ábécéje, 31. Herpai János által talált ábécék és szövegrészletek,
32. Ismeretlen személy rovásírásos ábécéje, 33. Csángó-székely rovásfelirat
Moldvából. Az elemezett rovásírásos emlékekben használt jeleket 16 oldalon
táblázatokban összegzi a szerző. A kötet végén Csallány Dezső A székely
rovásírás jellemzői című fejezetben összefoglalja a magyar rovásírásos emlékek
vizsgálata során szerzett fontos tapasztalatait. A kötetet ajánljuk mindazoknak,
akik számára fontos, hogy a magyar kultúra egyedülálló kincsét, a rovásírást
jobban megismerjük, és szeretnének közreműködni abban, hogy ezt a kultúrkincset
mind többen megismerjék. A kötet adatai: Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2021
Terjedelem: 107 oldal
Adatlap
Ár: | 2.390 Ft |
A hirdető: | Kereskedőtől |
Értékesítés típusa: | Eladó |
Feladás dátuma: | 2024.11.28 |
Eddig megtekintették 19 alkalommal |
A hirdető adatai
Könyv kereső rovaton belül a(z) "A SZÉKELY-MAGYAR ROVÁSÍRÁS EMLÉKEI" című hirdetést látja. (fent)