Szerző: Bikácsy Gergely Gondolat Kiadó, 2011 Athanasius Kircher (1602, Fulda ?
1681, Róma) apja teológus volt különböző német hercegi udvarokban. Athanasius 12
éves korában kezdte jezsuita tanulmányait. Pappá szentelése után több német
jezsuita iskolában tanított (Mainz, Würzburg). A harminc éves háborúban
kollégiumi társaival többször kellett menekülnie, életveszélybe is került.
1630-ban a jezsuita rend, mint tehetséges matematikust a háborútól védett
Avignonba menekítette. Egy itteni könyvtárban ? és talán egy itt élő utazó
segítségével ? kezdett egyiptomi emlékekkel és a kopt nyelvvel foglalkozni.
1832-ben (épp a Galilei-per évében) a jezsuita rend Bécsbe küldte
matematikusnak, ő azonban ? későbbi jóváhagyással ? Rómába érkezett, és a
Collegium Romanum tanára lett. A következő két évben Sziciliába és Nápolyba
utazott, hogy a tűzhányókitörést és a földrengést tanulmányozza. Ezután
negyvenöt éven át, haláláig nem hagyta el Rómát. Negyvenhét (!) tudományos
könyve jelent meg (néhány több kiadásban is), mind latin nyelven. Az utolsó
polihisztornak számított: írt Kínáról, Egyiptomról (a kopt nyelvről, az
obeliszkok feliratainak megfejtéséről), az óceánmélyi élet lehetőségéről, a
Naprendszerről, vegytanról, orvostudományról, matematikáról és fénytanról, Noé
bárkájáról és Bábel tornyáról. Automata zenegépet és vetítő-szerkezetet (laterna
magicát) is készített. Főleg Kínáról és Egyiptomról írt könyve lett hatalmas
siker, kora egyik legismertebb tudósának számított: néhány tanítványa a mexikói
és perui jezsuita missziókban és alkirályságokban is terjesztette műveit.
Levelezésben állt a Kínában élő jezsuitákkal. Halála után gyorsan, Leibniz és
Newton kutatásai és sikerei fényében elfelejtette a tudományos világ.
Hieroglifa-magyarázatai, legtöbb matematikai és nyelvészeti tételei tévesnek
bizonyultak. Az 1990-es évektől kezdve néhány európai és amerikai egyetemi
kutatóközpontban ismét foglalkoznak vele, két terjedelmes angol nyelvű könyvet
(tanulmánygyűjteményt) is szenteltek alakjának. Magyarországon, (bár Ráth-Végh
István egyik könyvében ironikusan ismertette Bábel tornya c. művét) néhány soros
említéseken kívül gyakorlatilag ismeretlen. A kötet az életúthoz méltó rövid,
esszéisztikus fejezetekben idézi fel a jelentős tudós és gondolkodó életútját. A
kötet adatai: Kötés: kartonált Megjelenés éve: 2011 Terjedelem: 178 oldal