Szerkesztette: Szabó Tibor Lectum Kiadó, 2004 Halasy-Nagy József (1885-1976) a
huszadik századi magyar filozófia egyik legjelentősebb alakjaként él a
köztudatban. Óriási életművet hagyott hátra, amely még ma is meghatározó
jelentőségű filozófiai műveltségünk számára. Munkásságának értékelésében a
legnagyobb előrelépést a jelen könyv anyagát adó szegedi konferencia tette meg.
A kötet szándéka szerint nem emlékmű vagy puszta tisztelgés akar lenni
Halasy-Nagy József előtt. Célját igazán akkor érheti el, ha az eddigiekhez
képest még jobban ráirányítja a hazai tudományos közvélemény figyelmét
életművére és a magyar filozófia történetének egyik kiemelkedő, klasszikus
alakjára. Tartalom: A filozófus Halasy-Nagy Kaposi Márton: Világszemlélet és
értékrend Halasy-Nagy József filozófiájában Garaczi Imre: Halasy-Nagy József
történetfilozófiai elvei Karikó Sándor: Halasy-Nagy József filozófiai
örökségéhez. Európaiság és közösség Hell Judit: Ember, világ, férfi és nő
Halasy-Nagy szerelemfilozófiájában Krajnik József: A művészet problémája
Halasy-Nagy József interpretációjában Szabó Tibor: Halasy-Nagy kultúrkritikája
Varga Péter: Antropológia Halasy-Nagy gondolkodásában Deák Tamás: Halasy-Nagy
József politikai nézetei Halasy-Nagy és kortársai Somos Róbert: A hegylakó és a
síkvidéki. Pauler Ákos és Halasy-Nagy József Kissné Novák Éva: Bartók és
Halasy-Nagy Veres Ildikó: Meditációk a filozófia jelenéről és jövőjéről.
Halasy-Nagy és Brandenstein Máté Zsuzsanna: Analógiák Halasy-Nagy József és Sík
Sándor művészetfelfogásában Lengyel András: József Attila filozófiai
tájékozódása és Halasy-Nagy A tudományszervező tanár Perecz László: Halasy-Nagy
és az Athenaeum Nagy L. János. Bírálat Weörös Sándor A vers születése című
bölcsészdoktori értekezéséről Laczkó Sándor: Halasy-Nagy József a szegedi
katedrán Sebeő Zalán: Akit oly? szeretünk Függelék Varga Péter. Halasy-Nagy
József életéről és munkásságáról A kötet adatai: Megjelenés éve: 2004
Terjedelem: 190 oldal