Szerző: Bóka Éva Dialóg Campus, 2011 A könyv a demokratikus jogállam-szervezési,
a föderációelméleti, a nemzetközi jogi, az emberi jogi és az önrendelkezési jogi
gondolkodás fejlődését mutatja be a 19. század második felében és a 20. század
első felében Közép-Európában Adolf Fischhof, Kossuth Lajos, Frantisek Palacky,
Eötvös József, Friedrich Naumann, Karl Renner, Jászi Oszkár, Tomás Garrigue
Masaryk, Auer Pál, Hantos Elemér, Richard Nicolaus Coudenhove-Kalergi és Milan
Hodza jogállam-szervezési, nemzetközi jogi és emberi jogi gondolatai alapján,
kiemelve, hogy a többszintű kormányzás elvén nyugvó multikulturális föderalista
államszervezés teoretikus megfogalmazásában e gondolkodók élenjártak. A
szerzőről: Habilitált egyetemi doktor, független kutató és tanár. Tanári
diplomáját a budapesti Eötvös Loránd Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte
meg (1978). Bölcsészdoktori disszertációját 1983-ban védte meg, 1997-ben Ph.D-vé
minősítette át a Bölcsészettudományi Kar. 2007-ben a Pécsi Tudományegyetem
habilitált doktorrá avatta. 2010-től a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi
Kapcsolatok Doktori Iskolája Európa Újragondolása Doktori Műhelyének a kutatási
vezetője. A tartalomból: Előszó Bevezető: A világföderáció klasszikus eszméje és
hatása az államjog, a népjog és az emberi jogok fejlődésére 1. Elképzelések a
soknemzeti demokratikus föderalista államról a Habsburg Monarchiában (1849?1918)
1.1. Kísérlet a nyelvi problémák jogállami megoldására: föderalista
alkotmányterv Ausztriában, 1849 1.2. Adolf Fischhof nyelvi föderalizmusa 1.3.
Palacký demokratikus népközössége 1.4. Eötvös József személyi elven alapuló
demokratikus soknemzetiségű jogállama A nemzeti eszme jelentése A nemzeti
toleranciától a nemzeti szabadságig A soknemzeti demokratikus állam koncepciója
Közép-Európában A nemzeti szabadság elve mint európai kihívás 1.5. Kossuth dunai
szövetségi terve 1849 után 1.6. Karl Renner személyi elven alapuló föderalizmusa
Reformgondolatok Ausztria föderatív átalakítására 1.7. Naumann a
föderalista?funkcionalista jogharmonizáció alkotmányos alapelveiről 1.8. Jászi
Oszkár a demokratikus asszimilációról 1.9. Masaryk konföderalizmusa 2. A
népszuverenitás, a nemzeti önrendelkezési jog és a nemzetközi szervezet
alapelveinek közép-európai interpretációi, 1918?1920 2.1. Renner az
önrendelkezési jog értelméről a Habsburg Monarchiában, 1918 2.2. Jászi véleménye
a nemzeti önrendelkezési jog gyakorlati alkalmazásáról 2.3. Masaryk Új
Európa-terve 2.4. A Népszövetség kritikája 3. Az európai föderalizmus kérdése a
Habsburg Monarchia felbomlása után 3.1. R. N. Coudenhove-Kalergi és a
Páneurópa-mozgalom A nemzetiségi problémák megoldása 3.2. Európai alkotmányterv,
1923 3.3. A Briand-terv közép-európai visszhangja 3.4. A dunai államok
együttműködése 3.5. A gazdasági föderáció gondolata: Hantos Elemér A gazdasági
világföderáció eszméje Nemzetek gazdasági szövetsége: a világgazdaság és a
Nemzetek Szövetsége Közép-Európa gazdasági újjászervezése 3.6. Jászi gondolatai
Európa egységéről Jászi az Európai Egyesült Államokról 3.7. Renner az európai
föderációról 3.8. Az Európai Egyesült Államok terve 4. Az ellenállási mozgalom
közép-európai föderációs tervei 4.1. A lengyel és csehszlovák ellenállási
mozgalom föderatív tézisei 4.2. Hod?a terve a közép-európai föderációról Hod?a
közép-európai alkotmányterve 4.3. A Duna-klub a közép- és délkelet-európai
unióról, 1943 4.4. Az európai föderáció és a kelet-közép-európai föderáció terve
4.5. A demokratikus európai föderáció mint a totalitárius rendszerek és a háború
elleni védekezés útja 5. Konklúziók 6. Irodalom Megjelenés: 2011 Terjedelem: 144
oldal Kötés: kartonált