Szerző: Illés Iván Dialóg Campus Kiadó, 2002 A könyv magyar nyelven elsőként
mutatja be átfogóan a Lengyelországtól Albániáig terjedő közép- és
dél-kelet-európai térség elmúlt évtizedbeli átalakulását, valamint európai
integrációjának feladatait, esélyeit. A figyelmet kevésbé a jól ismert
politikai, mint inkább a gazdasági, társadalmi, közigazgatási és környezeti
folyamatokra fordítja. Elemzi a privatizáció, a mezőgazdasági átalakulás, a
városi és vidéki területek fejlődésének azonosságait és országok közötti
különbségeit. Nagy figyelmet szentel a folyamatok egyes országokon belüli
differenciálódásának, az egyes régiók sajátos fejlődésének és problémáinak.
Tágabb környezetünk átalakításának összehasonlító bemutatása megkönnyíti a hazai
folyamatok reálisabb értékelését is, ezért a könyv szélesebb olvasói kör
érdeklődésére tarthat számot. A gazdasági és a regionális folyamatokra helyezett
súlypontja révén pedig jól felhasználható a gazdasági és földrajzi
felsőoktatásban. A kötet adatai: Méret: B/5 Terjedelem: 364 oldal Kötés:
keménytáblás Tartalom: 1. Az örökség 15 1.1. Európa választóvonalai:
Közép-Európa, Köztes-Európa, Délkelet-Európa 15 1.2. A vizsgált térség 22 1.3.
Népesedés, vándorlás 26 1.4. Gazdasági szerkezet és gazdasági kapcsolatok 34
1.5. Társadalmi folyamatok 41 1.6. Etnikai, vallási és politikai kötődések és
választóvonalak 46 1.6.1. Etnikai szerkezet 47 1.6.2. A vallás szerepe és a
népesség felekezet szerinti struktúrája 50 1.6.3. A politikai folyamatok
regionális strukturálódása 53 1.7. Regionális fejlődés és differenciálódás 62
1.7.1. Nemzetek közötti differenciálódás 62 1.7.2. Regionális differenciálódás.
64 1.8. Városok, urbanizáció 72 1.8.1. A városhálózat szerkezete 72 1.8.2. A
városok társadalmi és térbeli szerkezetének változásai 78 1.9. Vidéki térségek,
falusi települések 80 1.10. Szállítás és energia 87 1.10.1. A közlekedési
hálózat 87 1.10.2. Szállítási teljesítmények 90 1.10.3. Határátkelőhelyek: a
régió közlekedésének szűk keresztmetszetei. 95 1.10.4. Energiatermelés és
energiahálózatok 99 1.11. A környezeti, természeti és kulturális örökség 101
1.11.1. A környezeti örökség 101 1.11.2. A természeti örökség 103 Nemzeti
parkok, természetvédelmi területek 104 1.11.3. Kulturális örökség 105 1.12.
Regionális identitás, regionalizáció és közigazgatás 107 1.12.1. Föderalizmus és
regionalizáció 110 1.12.2. A területi közigazgatás 116 1.13. Regionális
politika, regionális tervezés 119 2. A kihívás 127 A társadalmi-gazdasági
átmenet és annak hatása a térbeli átalakulásra Közép- és Délkelet-Európa
országaiban 1989-1999 127 2.1. Az átmenet fogalma és értelmezése 127 2.2. A
gazdasági fejlődés alapvonásai az elmúlt évtizedbe 129 2.2.1. A kiindulóhelyzet
129 2.2.2. A privatizáció 134 2.2.1. Az évtized gazdasági fejlődési pályája 138
2.3. Térbeli differenciálódás az átmenet időszakában 147 2.3.1. A regionális
egyenlőtlenségek jellege és természete a politikai fordulat előtt és után 147
2.3.2. A térbeli differenciálódást létrehozó gazdasági tényezők 150 2.3.3. A
régiók fejlődési típusai 153 2.4. Átalakulás a vidéki térségekben 155 2.4.1. A
mezőgazdasági privatizáció 156 2.4.2. Birtoknagyság és üzemi formák 158 2.4.3. A
mezőgazdaság gazdasági, piaci helyzete, pénzügyi kondíciói az átalakulás során
160 2.4.4. A mezőgazdaságon kívüli társadalmi-gazdasági folyamatok hatása a
vidéki területekre 161 2.4.5. A vidéki települések fejlődését meghatározó
tényezők alakulása 164 2.4.6. Romák Közép- és Délkelet-Európában 166 2.5. Az
átmenet városi problémái. 169 A kereskedelem és a bankok szerepe az
átalakulásban 170 Lakáshelyzet, lakásprivatizáció 173 Városrendezés,
területfelhasználás 176 2.6. Az átmenet hatásai a közlekedésre, távközlésre és
energiagazdálkodásra 178 2.6.1. A közúti közlekedés térnyerése a vasút terhére.
179 2.6.1. Az egyéni közlekedés térnyerése a tömegközlekedés terhére. 181 2.6.2.
A nemzetközi szállítások térnyerése a belföldiek terhére. 181 2.6.3. A nyugati
irányú szállítások térnyerése a többi iránnyal szemben 2.6.4.
Közlekedésfejlesztési beruházások 182 2.6.1. Távközlés 183 2.6.2.
Energiahálózatok és -vezetékek 184 2.7. A környezetvédelem, a természeti és
kulturális örökség az átmenet során 186 2.7.1. A környezeti állapot változása
186 2.7.1. Természetvédelem 188 2.7.2. Kulturális örökség 189 2.8. Regionális
politika az átmenetben 190 2.8.1. Decentralizáció és a területi közigazgatás
rendszere 191 2.8.2. Az utóbbi évek regionális reformjai 192 2.8.3. A
területfejlesztés intézményrendszere 195 2.8.4. A regionális politika pénzügyi
eszközrendszere. 197 3. A perspektíva 201 Az integráció hatása Közép- és
Délkelet-Európa és régiói fejlődésére 201 3.1. Közép- és Délkelet-Európa a
globalizálódó világban 201 3.2. A külgazdasági kapcsolatok struktúrája a
régióban 210 3.3. Integrációs kezdeményezések és szerveződések Közép- és
Délkelet-Európában 215 3.3.1. A közép-európai integrációs törekvések történelmi
előzményei 215 3.3.2. Jelenlegi integrációs kezdeményezések 217 3.4. Az
EU-integráció hatása a vidéki átalakulásra 226 3.5. Az Európai Unió strukturális
és regionális politikája és potenciális hatása a közép- és délkelet-európai
országokra 234 3.5.1. Az Európai Unió strukturális politikájának tapasztalatai
és reformjának lehetséges irányai 234 3.5.2. A strukturális alapok reformjára
vonatkozó koncepciók 236 3.5.3. Az Agenda 2000 és az azt követő intézkedések 238
3.5.4. A beruházás-abszorpciós képesség 241 3.5.5. Az uniós és nemzeti
preferenciák összefüggései 242 3.5.6. A struktúrapolitika alanyai: a régiók 243
3.6. Az integráció hatásai a közlekedés és hírközlés területén 247 3.6.1. A
transzeurópai közlekedési hálózatok 247 3.6.2. Az európai belső víziútrendszer
Közép-Európában 253 3.6.3. Az európai szállítási hálózatokhoz való hozzáférés
lehetősége 255 3.7. Nemzetközi vándorlások, munkaerő-mobilitás és a schengeni
szabályok alkalmazása az integráció folyamatában 257 3.7.1. A vándormozgalmak
tendenciái Közép-és Délkelet-Európában 257 3.7.2. A schengeni szabályozás 261
3.8. Az integráció kihívásai és feladatai a környezetvédelem, a természeti és
kulturális örökség ápolása területén 263 3.9. A keleti bővítés lehetséges
forgatókönyvei és ezek hatása Közép- és Délkelet-Európára 267 3.9.1. I.
forgatókönyv. EUROREALIZMUS 269 3.9.2. II. forgatókönyv: Az INTEGRÁCIÓ KUDARCA
271 3.9.3. III. forgatókönyv. A FÉLBE MARADÓ INTEGRÁCIÓ 272 4. Transznacionális
régiók közép- és délkelet-európában 275 4.1. A transznacionális régiók fogalma
és típusai 275 4.2. Transznacionális stratégiai régiók 278 4.2.1. Közép-Európai
Interakciós Övezet 278 Gazdaság. Történelmi előzmények. Kölcsönhatások a nyitás
előtt és után 279 Közlekedés, infrastruktúra 282 Az együttműködés intézményei
283 4.2.2. Délkelet-Európa (A Stabilitási Paktum hatásterülete) 284 Gazdaság 285
Infrastruktúra, közlekedés, határok 287 Újjáépítés és a menekültek hazatérése
289 Környezeti károk. Természeti és kulturális örökség. 289 Az együttműködés, az
újjáépítés és stabilizáció intézményei 290 4.2.3. A Kárpáti Régió 291 Közös és
összekötő jellemzők 292 Gazdasági lehetőségek és szűk keresztmetszetek 293 Az
együttműködés szükségessége és lehetséges hozama 294 4.2.4. Adriai Tengeri Régió
295 Történelmi háttér, közös és összekötő jellemzők 296 Az együttműködés
feladatai és lehetőségei 297 4.2.5. Fekete-tengeri Együttműködési Övezet 299
Általános jellemzők és történelmi háttér. 300 Környezeti helyzet. 300 Gazdasági
fejlesztési lehetőségek 301 4.2.6. A Duna-menti régiók együttműködése 303
Alapvető földrajzi jellemzők és történelmi háttér 304 Fejlesztési lehetőségek és
feladatok 305 Az együttműködés szervezete 307 4.3. Határmenti akcióterületek 308
A határ menti együttműködések típusai, szervezetei és intézményei 315 4.3.1. Öt
ország találkozópontja: a Kárpátalja-Galícia határ menti régió 316 Földrajzi
helyzet és történelmi, politikai háttér 317 Gazdaság és infrastruktúra 317
Környezet és természetvédelem 318 4.3.2. Négyes határmenti területek.
Észak-Adria (Istria-Isonzo) határ menti terület 319 Földrajzi helyzet és
történelmi, politikai háttér 319 Gazdaság és infrastruktúra 320 4.3.3. Dél-Adria
határmenti terület 322 Földrajzi helyzet és történelmi politikai háttér 322
Gazdaság, infrastruktúra. 324 4.3.4. Duna-Dráva-Száva négyes határ menti terület
325 Földrajzi helyzet és történelmi politikai háttér 325 Infrastruktúra,
természeti és kulturális örökség 326 1.1.5. Macedónia határai 327 Földrajzi
helyzet és történelmi-politikai háttér 328 Gazdaság, infrastruktúra, temészeti
és kulturális örökség 329 4.3.6. Rába-Mura négyes határkörzet 331 Földrajzi
helyzet és történelmi-politikai háttér 332 Gazdaság, infrastruktúra, természeti
és kulturális örökség 332 4.3.7. Duna-Morva-Vág négyes határterület 334
Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 334 Infrastruktúra, természeti és
kulturális örökség 335 4.3.8. SuwaBki-Kalinyingrád négyes határvidék 338
Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 338 Infrastruktúra, természeti és
kulturális örökség 339 4.3.9. Hármas határrégiók. Duna-delta hármas határrégió
340 Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 340 Infrastruktúra,
környezeti és természeti értékek védelme 342 4.3.10. A Vaskapu hármas határrégió
343 Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 343 Infrastruktúra,
természeti és kulturális örökség 345 4.3.11. Bácska-Bánát hármas határrégió 346
Földrajzi helyzet, történelmi-politikai háttér 346 Infrastruktúra 347 4.3.12.
Prut-Bukovina hármas határrégió 348 Földrajzi helyzet, történelmi-politikai
háttér 349 Infrastruktúra 349 4.3.13. A Neisse hármas határrégió 350 Földrajzi
helyzet, történelmi politikai háttér 351 Infrastruktúra, környezet, természeti
értékek 352 4.3.14. A Sziléziai-Morva Kapu hármas határrégió 353 Földrajzi
helyzet, történelmi-politikai háttér 354 Gazdaság, infrastruktúra 354
Felhasznált irodalom 359