Szerző: Ács Margit L?Harmattan Kiadó, 2016 Férje hagyatékát rendezve az özvegy
váratlan leletre bukkan: a férfi, és annak előző felesége közötti levelezésre.
Előbb tétova kíváncsiságból, majd szinte kényszeresen olvasva merül egyre
mélyebbre művészettörténész férje, és a korábbi feleség: a festőnő közötti
viszony intimitásaiba. Lépésről lépésre egy merőben más férfialak mutatkozik meg
előtte, mint akit ismerni vélt, szeretett és tisztelt. Feltárul előtte egy
szerelem és házasság tragikumtól sem mentes története, melyben a női nem ősi,
ösztönös szerepének újkori megváltozása alattomban aláássa az egymás iránti
bizalmat, az összetartozást. Vágyaik és ambícióik szinte naponta karamboloztak
lelkükben, idegzetükben, és ez végül visszavonhatatlanul meghatározta sorsukat.
Történetük példa arra, hogy sem a nők, sem a férfiak nem szoktak még hozzá
mindahhoz a változáshoz, amit az emancipáció a jogi kereteken, a közéleti
megvalósuláson túl az egyes ember számára a párkapcsolatok érzelmi
mélyrétegeiben jelent: ahhoz, hogy a Nő a Férfi versenytársává vált az egykor
gyámolításra szoruló, avagy készségesen szolgáló oldalbordából. ÁCS MARGIT
1941-ben, Újpesten született. Az ELTE magyar?történelem szakán végzett 1964-ben,
és szerkesztőként dolgozott 1987-ig a Szépirodalmi Könyvkiadónál, majd 1992-ig a
Magvető Kiadónál. 1992-től 2009-ig a Kortárs folyóirat rovatszerkesztője volt.
Tanulmányok, kritikák publikálásával kezdte pályáját, s szépírói munkássága
mellett is folyamatosan jelentkezett esszéivel.