Irodalom, evolúció, kogníció Szerző: Horváth Márta Typotex Kiadó, 2020 Ismert
jelenség, hogy a regényhősök tetteit vagy testi tüneteit olvasáskor
lelkiállapotuk kifejeződéseiként értjük meg. E megbízható mechanizmus az
őskőkorban alakult ki, amikor a bővülő társas életben szükség lett a
viselkedéseket értelmező képességre és a reakciók megjóslására, az
elmeolvasásra. Ezek a reflexszerű kognitív folyamatok célzott ingerekkel tévesen
akkor is kiválthatók, ha nem egy valódi emberre reagálunk. A szépirodalom és a
film épít e gondolati csapdákra, nélkülük talán nem is jöhet létre megértés,
esztétikai tapasztalat vagy érzelmi hatás. A fikció is a valóságban élesített
eszközeinket aktiválja (gondoljunk csak a horror műfajára). A megértés egyik
feltétele például a kauzális észjárás, mert a történetnek ugyan időben egymás
utáni és összefüggő eseményeket kellene ábrázolnia, ezek kifejtését azonban a
narráció az elme oktulajdonító önműködésére hagyatkozva átszervezheti. A
kognitív poétika fontos hozadéka, hogy az agykutatás révén tudományosan
magyarázza a korábban szubjektívként félretolt olvasói érzelmeket. Kiemelten
figyel az empátiára, és egyik kulcskérdése, hogy a képzelt világba merüléskor
hogyan kapcsolódik össze az esztétikai örömérzet a morális ítélkezéssel. A
legújabb kutatások az olvasó ösztönös erkölcsi értékeléseit evolúciósan
értelmezik. A könyv az elméleti áttekintések kritikai gyakorlatba történő
átültetését a fejezetek végén magyar elbeszélő szövegek elemzésével szemlélteti.
A kötet adatai: Formátum: B/5 Megjelenés éve: 2020 Terjedelem: 168 oldal