Szerkesztette: Mester Béla Gondolat Kiadó, 2016 A magyar filozófiai hagyomány
helyét újragondoló írások élén álló bevezető tanulmány a nemzeti filozófia
fogalmát taglalja, azt a magyar sajátságot a középpontba állítva, hogy a program
nálunk először a hazai bölcseleti hagyomány nemzeti keretek között való
elbeszélését tűzte ki célul, a másutt jellemzőbb jövővíziók helyett; majd
mindezek után fölvázolja a kelet-közép-európai összehasonlító filozófiatörténet
művelésének tervét. Az első tanulmányblokk a nemzeti filozófia mibenlétét
problematizálja összehasonlító vizsgálatokkal, Kelet-Közép-Európa fogalmának
történeti alakulására is reflektálva. A második tanulmányfüzér a nemzeti
filozófia megjelenése előtti hazai filozófiai hagyományokat taglalja, szerzők és
művek határhelyzeteit bemutatva, kezdve a kora újkori vitáktól a filozófia és az
irodalom felvilágosodás kori viszonyán keresztül egészen a filozófiai
nyilvánosság szerkezetének a Kant-vita során és a reformkorban történt
megváltozásáig. Az ezt követő, legnagyobb terjedelmű fejezet a magyar filozófiai
hagyománynak a nemzeti filozófia fogalmának érvényessége utáni korszakáról
tartalmaz esettanulmányokat, azzal az igénnyel, hogy szerzőik újraértelmezzék az
egyes magyar filozófiai irányzatok helyét a térségben és Európában a
pozitivizmustól az újidealizmuson és a neotomizmuson keresztül egészen a korai
fenomenológiáig, kitérve a kor természettudományával való kölcsönhatásra is. Az
utolsó tanulmányblokk írásai variációkat nyújtanak a magyar filozófiai hagyomány
egyes elemeinek második világháború utáni sorsára a diktatúra, az emigráció és a
rendszerváltás körülményei között. A kötet adatai: Kötés: Keménytáblás
Megjelenés éve: 2016 Terjedelem: 428 oldal