Szerzők: Pléh Csaba, Mészáros Judit, Csépe Valéria Gondolat Kiadó, 2019 A
pszichológiatörténet-írás módszerei és a magyar pszichológiatörténet című kötet
a pszichológiatörténet módszertani megújulását kapcsolja össze a 20. század
második felének hazai pszichológiatörténeti fejleményeivel. A
pszichológiatörténet mint szakmai oktatási és kutatási terület az utóbbi
nemzedék során gyökeres változásokon ment át. A mindig is megvolt felsoroló és
elméleti irányú munkák kétarcúsága sokrétűbbé vált. A modern
pszichológiatörténet-írás két új ihletés közé szorítva él: legyünk
filozofikusabbak a pszichológiatörténet-írásban is, ugyanakkor megjelenik az
igény a szövegismeretben alaposabb, adatorientált és sokszor levéltári
módszereket is igénylő pozitivista elmélyedésre is. A személyes és fogalmi
kontextus számos összefüggésben jelenik meg, Kónya Anikó az önéletrajzi
emlékezet, Kiss Szabolcs a másokról való gondolkodás kutatásának fogalmi
összefüggéseit tárja fel. Mészáros Judit a kontextusok kapcsolódásait mutatja be
a Ferenczi-archívum bemutatásával. Az eszmei kontextusról Kiss Enikő Csilla a
Szondi-kutatás alapján mutatja be a levéltárakban, interjúkban, a Szondi
levelezésében meglévő anyagok alkalmazását az eszmei hatásmező feltárásában.
Zemplén Gábor módszertantörténeti rekonstrukciókkal (Harkai Schiller Pál, Robert
Rosen) érvel amellett, hogy a pszichológia autonómmá válása kapcsán a lélektan
területének autonómiája éppen hogy csökkent. A társadalmi kontextus egyszerre
jelenik meg mint értelmező, hermeneutikus s mint valódi magyarázó keret. Gyimesi
Júlia egy peremvidéket mutat be: a modern pszichológia és az okkult irányzatok
kapcsolatát. Borgos Anna azt elemzi, hogy milyen új nézőpontokat hozhat
életrajzi és (nő)történeti dokumentumok kutatása és gender-szempontú olvasása a
pszichoanalízis-történetben. Pléh Csaba példákon mutatja be, hogy a digitalizált
szakmai szövegek elemzése vélt történeti rekonstrukciók és a valós ?mindennapi
gyakorlat és tudat? eltéréseit is feltárja. Kovai Melinda az alkalmazott
pszichológia 1945 utáni magyar történetét a modern szubjektum-létrehozás
technológiáinak alakulásaként kezeli. A tanulmányok másik csoportja dokumentatív
és vállaltan szocializációs céllal tekinti, hogyan alakult a hazai pszichológia
intézményi világa 1960 és 2015 között. Pléh Csaba az összképet, Demetrovics
Zsolt a tudományos minősítés alakulását mutatja be, Mudrák József a debreceni,
Séra László pedig az erdélyi magyar pszichológiát tekinti át. Czigler István az
MTA Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos és intézményi sorsát tekinti át.
Mészáros Judit, Harmatta János és Szakács Ferenc a klinikai szakágak
viszontagságos történetébe, Horányi Annabella, Katona Nóra és Boross Ottilia
pedig iskolarendszer és pszichológia sokágú kapcsolataiba adnak betekintést.
Dienes Erzsébet azt mutatja meg, miként alakult ki a vállalati laboratóriumi
munkalélektan, s hogyan alakult át mára fejvadászattá. A kötet A humán
tudományok alapkérdései című sorozat új tagja. A kötet adatai: Kötés:
keménytáblás Megjelenés éve: 2019 Terjedelem: 492 oldal