Szerkesztette: Takács Imre Martin Opitz Kiadó, 2019 A kötet szerzői a magyar
középkori művészettörténet egyik legkiválóbb kutatójának, az egyetemen
évtizedeken keresztül tudósok sorát nevelő, 2007-ben meghalt Tóth Sándornak
állítanak emléket. Egyszersmind arra a kérdésre is választ kívánnak adni, hogy a
jelenlegi nem túlzottan kedvező időben jut-e még elegendő figyelem, erő és
kitartás a múlt kutatására, vannak-e aktuális és érdekes témái, általában véve
van-e mondanivalója a mai magyar művészettörténet-írásnak. Válaszuk, amely
kihallatszik soraik közül, egyértelműen pozitív, annak ellenére, hogy a korán
eltávozott mester hiánya nyilvánvalóan nem pótolható. Amint Marosi Ernő fogalmaz
a kötet zárszavában, ?Tóth Sándor azért hiányzik, mert jelenléte a 20. század
utolsó harmadában a magyar középkorkutatás és -oktatás egyik legfontosabb
feltétele volt. A kötet adatai: Formátum: 16,5x23,5x1,2 cm Kötés: cérnafűzött,
füles borító Megjelenés éve: 2019 Terjedelem: 196 oldal Tartalom Takács Imre:
Előszó Mentényi Klára: A székesfehérvári Szűz Mária prépostsági templom
átépítése a 12. században. Kísérlet a fennmaradt román kori kőfaragványok
rendszerezésére Havasi Krisztina: Román kori emlék Európa keleti peremén. A
halicsi Szent Pantaleon-templom és a magyarországi művészet Raffay Endre: Volt
egyszer egy aracsi fejezet Takács Imre: A pilisi apátság kórusrekesztője és
művészeti kapcsolatai Lővei Pál: Tóth Sándor 15. századi főpapi
síremlékcsoportjának és a Stibor-síremlékek mestere műhelyének lehetséges
összefüggéseiről Szakács Béla Zsolt: A balatonberényi templom és kőfaragványai
Mezey Alice: Középkori épülettöredékek és ?elenyészett? épületek nyomában
Jász-Nagykun-Szolnok megyében Jékely Zsombor: A karinges ágostonos kanonokok
templomai a középkori Magyarországon Marosi Ernő: Tóth Sándor emlékére. Zárszó
helyett: Utószó