Negyedik, átdolgozott kiadás A kézirat lezárva: 2018. szeptember 30. Szerzők:
Farkas Ákos, Róth Erika Wolters Kluwer Kiadó, 2018 A büntetőeljárás című
tankönyv új, negyedik kiadásának elkészítését a büntetőeljárásról szóló 2017.
évi XC. törvény 2018. július 1-jén történt hatálybalépése tette szükségessé. A
Be. új szerkezete, új jogintézményei, a meglévő jogintézmények eltérő
értékelése, az eddig megszokottól eltérő elnevezése, a korábbról megőrzött
rendelkezése eltérő tartalmú szabályozása, nem utolsósorban a törvény
terjedelmének a korábbi, 1998. évi XIX. törvényhez képest jelentős megnövekedése
a korábbi, összesen 608 §-ról 879 §-ra indokolttá tették a tankönyv újraírását.
Jelen kötet az előzőekhez hasonló, a korábbi kiadásokhoz írt előszavakból nyomon
követhető szerkesztési elvekre épül, vagyis a törvény szövegét ritkán idézzük,
inkább csak magyarázzuk. A hallgatónak a törvény megtanulása külön a tankönyvön
kívüli feladat. Ezek az elvek a felhasználók visszajelzései szerint beváltak,
azonban a fejezetek végén szereplő kérdésektől az oktatás során szerzett
tapasztalataink alapján eltekintettünk. Tekintettel arra, hogy a Be.
hatálybalépésétől a kézirat leadásáig csak négy hóna telt el, a szerzőknek
szembe kellett nézniük azzal ? az új kódexek által teremtett ? helyzettel, hogy
a törvényhez kapcsolódó fontos jogszabályok közül számos még nem látott
napvilágot, a joggyakorlat még csak most kezd formálódni, és a törvényt elemző
elméleti munkák is csak a közeljövőben születnek meg. Mindezek a tényezők arra
ösztönöztek bennünket, hogy a törvény szövegének elemzésére koncentráljunk.
Ennek során felhasználtuk a már megjelent, törvényhez kapcsolódó jogszabályokat.
Arra törekedtünk, hogy az általunk vállalat keretek között bemutassuk a törvény
fő szerkezeti elemeit, alapvető rendelkezéseit, illetve a jelenlegi
perspektívából látható, a jogalkalmazó számára rendelkezésre álló értelmezési
kereteket. A szerzők A kötet adatai: Formátum: B/5 Kötés: puhatáblás Megjelenés
éve: 2018 Terjedelem: 643 oldal A tartalomból: 1. A büntetőeljárás fogalma,
feladata, célja 1.1. A modern büntetőeljárási jog kialakulása 1.2. A
büntetőeljárás feladata és célja 1.3. A büntetőeljárás szakaszai 1.4. A
büntetőeljárás jogi természete 2. Büntetőeljárási rendszerek 2.1. Az
akkuzatórius eljárási rendszer 2.2. Az inkvizitórius rendszer 2.3. A vegyes
eljárási rendszer 2.4. A büntető igazságszolgáltatási rendszer hierarchikus,
illetve koordinatív modellje 2.5. A büntetőeljárás történeti rendszerei
Magyarországon 2.6. Új tendenciák a büntetőeljárásban 3. Alkotmányosság és
büntetőeljárás 3.1. Az alkotmányosság fogalmi keretei 3.2. Alkotmányos elvek a
büntetőeljárásban 3.3. Alapelvek a büntetőeljárásban 4. A büntetőeljárás alanyai
4.1. A nyomozó hatóságok 4.2. Az ügyészség 4.3. A bíróság 4.4. A
büntetőeljárásban részt vevő személyek 4.5. A büntetőeljárási cselekvőképesség
5. Az eljárási cselekményekre vonatkozó általános rendelkezések 5.1. A
büntetőeljárásban részt vevő személyek joggyakorlására vonatkozó általános
rendelkezések 5.2. A különleges bánásmód biztosítása a büntetőeljárásban 5.3. A
büntetőeljárásban kezelt adatok védelme 5.4. Az eljárás ügyiratainak megismerése
és zárt kezelése 5.5. A minősített adat felhasználása 5.6. Tájékoztatás a
büntetőeljárásról 5.7. Jelenlét biztosítása az eljárási cselekményen 5.8.
Telekommunikációs eszköz használata 5.9. Az eljárás rendjének biztosítását
szolgáló intézkedések 5.10. Kézbesítés 5.11. Határidő és határnap 5.12. Kifogás
az eljárás elhúzódása miatt 5.13. A bűnügyi költség 5.14. Egyesítés és
elkülönítés 5.15. Az elektronikus kapcsolattartás 6. Bizonyítás 6.1. A
bizonyítási rendszerek 6.2. A bizonyítás tárgya 6.3. A bizonyítás alanyai 6.4. A
bizonyítás elvei 6.5. A bizonyítási eszközök a magyar büntetőeljárásban 7.
Adatszerző tevékenység 7.1. Adatkérés 7.2. Felelés az adatkérésre 7.3.
Adatgyűjtés 7.4. Egyéb adatszerző tevékenység 8. Kényszerintézkedések 8.1. A
kényszerintézkedések fogalma 8.2. A kényszerintézkedések célja 8.3. A vonatkozó
jogforrások 8.4. Az arányosság elve 8.5. A kényszerintézkedések csoportosítása
8.6. A kényszerintézkedések törvényessége 8.7.A kényszerintézkedések
alkalmazásának általános szabályai 8.8. A személyi szabadságot érintő
kényszerintézkedések 8.9. A vagyoni jogokat érintő kényszerintézkedések 9.
Leplezett eszközök 9.1. A leplezett eszközök alkalmazásának általános szabályai
9.2. Bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközök 9.3. Ügyészi
engedélyhez kötött leplezett eszközök 9.4. Bírói engedélyhez kötött leplezett
eszközök 9.5. A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök engedélyezése 9.6.
Utólagos engedélyezés 9.7. Az alkalmazás tartama, meghosszabbítása és
kiterjesztése 9.8. Az engedély visszavonása és a leplezett eszköz alkalmazásának
a megtiltása 9.9. A leplezett eszközök alkalmazásának közös szabályai,
alkalmazásának végrehajtása, alkalmazásának végrehajtása, megszüntetése 9.10. A
leplezett eszközök alkalmazása során megszerzett adatokra vonatkozó szabályok, a
megszerzett adatok törlése, bizalmassága, a keletkezett ügyiratok kezelése 9.11.
A leplezett eszközök alkalmazásának eredménye 9.12. A titkos információgyűjtés
és a büntetőeljárás kapcsolata 10. Az előkészítő eljárás. a büntetőeljárás
megindítása, a nyomozás 10.1. A nyomozás sajátosságai és célja 10.2. A nyomozó
hatóság és az ügyész kapcsolatának modelljei 10.3. Az ügyészi ellenőrzés
problémái 10.4. A rendőrség és az ügyész kapcsolata a magyar 1998-as Be.-ben
10.5. A bírósági eljárást megelőző eljárás a Be.-ben 11. Az ügyészségi
határozatok és a vádemelés 11.1. Ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba
helyezése 11.2. Egyezség a bűnösség beismeréséről 11.3. A közvetítői eljárás
11.4. A feltételes ügyészi felfüggesztés 11.5. A vádemelés jelentősége 11.6. A
vádhoz kötöttség elve 11.7. A vádemelés feltételei 11.8. A vádemelésre
jogosultak 11.9. A vádemelés formái 11.10. A vádemelés 11.11. Rendelkezés a
váddal 12. A bíróság eljárása vádemelés előtt 12.1. A nyomozási bíró 12.2. A
nyomozási bíró hatásköre és illetékessége 12.3. A nyomozási bíró eljárása 13. A
bírósági eljárás általános szabályai 13.1. A bíróság eljárásnak formái és a
bírósági titkár eljárása 13.2. Jelenlét a bíróság eljárásában 13.3. A tárgyalás
nyilvánossága 13.4. A tárgyalás vezetése, méltóságának megőrzése és rendjének
fenntartása 13.5. A jegyzőkönyv 13.6. Határozathozatal a bírósági eljárásban
13.7. A határozat részei 13.8. A határozat írásba foglalása, kijavítása és
közlése 13.9. A határozatok jogereje és véglegessége 14. A tárgyalási rendszerek
14.1. Az angolszász/ügyféli tárgyalási rendszer 14.2. A kontinentális/nyomozó
elvű modell 15. A tárgyalás előkészítése 15.1. A tárgyalás előkészítésének
történeti modelljei 15.2. A hatályos szabályozás 16. Az elsőfokú bírósági
tárgyalás 16.1. Az elsőfokú bírósági tárgyalás jelentősége 16.2. A tárgyalás
menete 16.3. A polgári jogi igény érvényesítése és elintézése 17. Az elsőfokú
bíróság határozatai 17. 1. A határozatok fajtái 17.2. Az ügydöntő határozat
tartalma 17.3. Az ügydöntő határozat fajtái 17.4. Az elsőfokú határozatban
elbírált egyéb kérdések 17.5. A bűnügyi költség viselése 17.6. A határozat
szerkesztésével kapcsolatos további elvárások 18. A másodfokú és harmadfokú
bírósági eljárás 18.1. A perorvoslatok általános kérdései 18.2. A perorvoslati
fórumrendszer 18.3. A perorvoslatok tárgya 18.4. A felülbírálat terjedelme
(revízió) 18.5. A fellebviteli bíróság döntési jogköre 18.6. A súlyosítási
tilalom 18.7. A fellebbezés tartalma 18.8. A fellebbezés elbírálásának keretei
18.9. A fellebbezési bíróság eljárása 18.10. A másodfokú bíróság határozatai
18.11. A bűnügyi költség 18.12. A harmadfokú bírósági eljárás 18.13. A másodfokú
és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés
elbírálása 18.14. A megismételt eljárás 19. A rendkívüli jogorvoslatok 19.1. A
perújítás 19.2. A felülvizsgálat 19.3. Eljárás alkotmányjogi panasz esetén 19.4.
Jogorvoslat a törvényesség érdekében 19.5. A jogegységi eljárás 19.6. Az
egyszerűsített felülvizsgálat 20. A külön eljárások 20.1. A fiatalkorú elleni
büntetőeljárás 20.2. A katonai büntetőeljárás 20.3. Eljárás a mentességet élvező
személyek ügyében 20.4. A bíróság elé állítás 20.5. Eljárás egyezség esetén
20.6. A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás 20.7. Eljárás a távollévő
terhelttel szemben 20.8. Eljárás a külföldön tartózkodó terhelt távollétében
20.9. Biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás 20.10. A magánvádas eljárás
20.11. A pótmagánvádas eljárás 20.12. Eljárás vagyon vagy dolog elvonása, adat
hozzáférhetetlenné tétele érdekében 20.13. Eljárás határzárral kapcsolatos
bűncselekmény esetén 21. A különleges eljárások 21.1. A feltételes szabadságra
bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása életfogytig tartó szabadságvesztés
esetén 21.2. Az összbüntetési eljárás 21.3. Eljárás próbára bocsátás esetén
21.4. Eljárás jóvátételi munka esetén 21.5. Halasztás vagy részletfizetés
engedélyezése a bűnügyi költség megfizetésére 22. A büntetőeljáráshoz kapcsolódó
egyéb eljárások 22.1. Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó
kártalanítás 22.2. A visszatérítés 22.3. Kegyelem a büntetőeljárásban 22.4. A
bűnügyi költség és a rendbírság mérséklése vagy elengedése