Koldulórendi gazdálkodás a késő középkori Magyarországon Szerző: F. Romhányi
Beatrix Martin Opitz Kiadó, 2018 Szerzetesi gazdálkodás alatt általában a
monasztikus és a remeterendek gazdálkodását értjük, amelyek maguk is sokat
foglalkoztak a gazdálkodás kérdéseivel. Nem ilyen világos a helyzet a
koldulórendeknél, amelyek a 13. századi indulásukkor többek között éppen a
monostori birtokokat bírálták és a szerzetesi szegénység új, közösségi
felfogását képviselték. Számukra nem a birtokok, hanem a társadalmi
kapcsolatrendszer biztosította a megélhetéshez szükséges stabilitást. Az
anyagiak előteremtésére többféle lehetőség volt, a szó szerinti értelemben vett
koldulástól a társadalom legfelső rétegétől származó rendszeres támogatásig. A
városiasodott Nyugat- és Dél-Európában a koldulórendek természetes közegévé vált
a város, megélhetésük fő forrása a polgárság alamizsnája volt. A kevésbé
városiasodott területeken ? amilyen a középkori Magyar Királyság is volt ? más
rétegek, például a nemesség, jóval nagyobb szerephez jutottak, ami befolyásolta
a szerzetesek megtelepedését és gazdálkodását is. Kelet-Közép-Európában az
uralkodó szintén fontos szerepet játszott. A kötet a koldulórendekkel
kapcsolatos gazdasági jellegű adatokon keresztül mutatja be, hogy az egyes
rendek miként igyekeztek megteremteni hivatásuk gyakorlásának gazdasági
hátterét, az évszázadok folyamán a külső és a belső feltételek, a társadalmi és
a gazdasági környezet változása miképpen módosította stratégiájukat. A kötet
adatai: Formátum: 16,5x23,5x2,1 cm Kötés: keménytáblás, cérnafűzött Megjelenés
éve: 2018 Terjedelem: 288 oldal