Szerkesztő: Cieger András Universitas Kiadó, 2017 A kötet tanulmányai ? ha nem
is szigorúan véve ? Arany pályaszakaszainak időrendjében követik egymást, ám
ennél fontosabbnak tartjuk a tematikai kapcsolódásokat. Az első három elemzés
Arany János ifjúkorának zenei hagyományait és összetett színházi élményeit tárja
fel, illetve zenei és színházi műveltségének a tükröződését kutatja
művészetében. A következő négy írás a költő jogról és politikáról vallott
felfogását járja körül, és mindennek a népi kultúrába, a magyar közjogi
hagyományokba, illetve az antik műveltségbe vezető gyökereit rekonstruálja, nem
mellőzve azonban annak elemzését sem, hogy az 1840-es és 1850-es évek aktuális
politikai eseményei miként befolyásolták Arany közéleti és alkotói,
lapszerkesztői magatartását. A negyedik tematikai egység két tanulmánya a
néprajz felől közelít Arany epikai műveihez és a motívumelemzés eszközeivel a
kulturális kölcsönhatásokat vizsgálja, továbbá áttekinti a költőnek az epikus
műfajokhoz kapcsolódó elméleti munkásságát. A következő két tanulmány már
átvezet bennünket a kiegyezés körüli évekkel kezdődő pályaszakaszhoz: az egyik
írás a költő ekkor keletkezett nyelvészeti fejtegetéseit gondolja újra, a másik
elemzés pedig Arany hivatalnoki, tudományszervezői tevékenységét követi nyomon,
amelyet az Akadémia főtitkáraként látott el. Végül az utolsó tematikai egység
azt a ? rokoni, vallási és később politikai alapokon is nyugvó ? kapcsolati
hálót és szellemi környezetet igyekszik feltérképezni, amely Arany Jánost
körülvette és amelynek kiépülése már a debreceni kollégium falai között
elkezdődött, de elkísérte egész életén keresztül. Sőt, a kötet zárótanulmánya
arra mutat rá, hogy még azon is túl, hiszen Arany János emlékének tisztelete
szervesen beépült e debreceni szellemi hagyományba. A kötet adatai: Formátum:
170 x 240 x 25 mm Kötés: Keménykötés Megjelenés éve: 2017 Terjedelem: 366 oldal
Tartalomjegyzék: Előszó.....................7 Csörsz Rumen István Arany János
dalgyűjteménye és a debreceni kollégium..................9 Rajnai Edit
?könnyebbnek találtam Thália zászlaja alá esküdni.? Arany János a
színházban...........37 Tari Lujza Gitár és ?tambura? ? A ?hangzó művészet?
Arany János életművében......................67 Völgyesi Orsolya Arany János és
a honorácior-kérdés Bihar vármegyében 1845 júniusában................89 Bognár
Szabina ? Homoki-Nagy Mária ? Nagy Janka Teodóra A népi jogtudat Arany János
műveiben.............101 Takáts József A Buda halála
politikája................................131 Deák Ágnes ?mint toronyból a
bakter? ? Arany János folyóiratai ?nemzeti és társadalmi kérdések?
erőterében.........153 Hoppál Mihály Újabb adatok és megjegyzések a Toldi
mitológiai hátteréhez.....................195 Gulyás Judit ?Ama solidaritás?? ?
A mese értelmezése Arany János értekező prózájában az 1850-es és 1860-as évek
fordulóján..............209 Imrényi András A mondat ?jelleme? ? Arany János
szórendi írásai a 19. századi és a mai magyar nyelvészet tükrében.........243
Gábori Kovács József Arany János és az akadémiai jutalomtételek......265 Sárai
Szabó Katalin Az irodalmi Deák-párt és a ?protestáns
etika?.....................289 Baráth Béla Levente ? Keczán Mariann A Debreceni
Református Kollégium mint Arany János kitüntetett
emlékezethelye................313 A kötet szerzői..........347
Névmutató.................349