Szerző: Fischer Ferenc Dialóg Campus Kiadó, 2015 A versailles-i szerződés tiltó
rendelkezéseinek megkerülése, kijátszása, a weimari Németország és az antant
hatalmak közötti ellentétek nemcsak európai dimenzióban zajlottak. A ?háború
utáni háború? folytatódott 1919?1933 között, s kiterjedt az ibero-amerikai
térségre is. Az I. világháború utáni szerződések a vesztes Németország számára
szűk mozgásteret jelöltek ki. Németország azonban olyan szabad térdimenziókat
célzott meg az 1920-as években, mellyel nemcsak katonapolitikai mozgásterének
korlátozottságát tudta enyhíteni, hanem megteremtette gyors világhatalommá
válásának előfeltételeit is. A német levéltári források tanúsága szerint
szisztematikus és jól álcázott német haditengerészeti, légi és katonai ambíciók
realizálódtak, melynek során három, az európai kontinentális keretekből kilépő
térdimenzió kapott globális jelentőséget. Az egyik a ?szabad óceán? (der freie
Ozean) volt. Az 1920-as évek második felétől új offenzív haditengerészeti
doktrínát dolgoztak ki (Marsch zum Atlantik), amelyet a Reichsmarine kiképző
cirkálói rendszeres világ- és Dél-Amerika körüli útjaik során begyakoroltak. Az
igen nagy akciórádiuszú zsebcsatahajók szolgálatba állítása megteremtette annak
lehetőségét, hogy a német haditengerészeti doktrína kilépjen a szűkös
beltengerből, az Északi-tenger térségéből s a cirkálóháború (Kreuzerkrieg)
jegyében felkészüljön a létfontosságú angol és francia hajózási útvonalak
átmetszésére. A második térkategória a ?szabad légi óceán? (der freie Luftozean)
volt. Ez olyan vertikális légi dimenzió volt, amely a Luft Hansa és a Zeppelin
Művek által a Németországot és Dél-Amerikát összekötő transzóceáni légi
projektben öltött testet. A harmadik térdimenzió maga Dél-Amerika volt, az
?utolsó szabad kontinens? (der letzte freie Kontinent), ahol szoros katonai
kooperációkra került sor. 1929-ben például nagyszabású hadgyakorlatot szerveztek
Chilében, melyre a Reischsheer főparancsnoka, Heye tábornok is ellátogatott.
Chile mellett Argentínában, Bolíviában és Peruban is ?nem hivatalos? német
katonai missziók tevékenykedtek. A kötetben 32 színes térkép és 77 fekete-fehér
ábra egészíti ki az események és összefüggések megvilágítását. A kötet adatai:
Formátum: B/5 Kötés: keménykötés Megjelenés éve: 2015 Terjedelem: 608 oldal
Tartalomjegyzék: ELŐSZÓ 11 1. A Berlin cirkáló két latin-amerikai kiképző
körútja az óceáni haditengerészeti jelenlét jegyében (1924. 11. ? 1925. 03.;
1925. 10. ? 1926. 03.) A Berlin cirkáló chilei vizeken (1925. 11. 27. ? 1925.
12. 30.) 23 1.1. A Berlin cirkáló dél-amerikai kiképző körútjainak előkészítése
25 1.1.1. Paul Behncke admirális doktrínája 25 1.1.2. A Berlin cirkáló
közép-amerikai kiképző útja (1924. 11. ? 1925. 03.) 37 1.1.3. A Reichsmarine, az
Auswärtiges Amt és a Deutsches Ausland-Institut együttműködése 40 1.1.4. A
valparaisói Német Kereskedelmi Kamara szerepe a Berlin kiképző cirkáló chilei
útjának előkészítésében 43 1.2. A Berlin cirkáló dél-amerikai kiképző útja
Kieltől Perúig 49 1.2.1. Azori-szigetek, Haiti, Panama-csatorna 49 1.2.2. A
chilei látogatás programjának véglegesítése 51 1.2.3. A Berlin lelkes
fogadtatása Ecuadorban. Váratlan katonapolitikai siker a frankofil Peruban 55
1.2.4. A Marineleitung döntése a cirkálók rendszeres világkörüli kiképző
útjairól (1925. 11.) 59 1.3. A Berlin cirkáló chilei programja 61 1.3.1. A
valparaisói Német Kereskedelmi Kamara és a zászlókérdés 61 1.3.2. A Berlin
díszegységei Santiagóban (1925. 12. 01.) 69 1.3.3. A Berlin a chilei
haditengerészet fő bázisán, Talcahuanóban. Chilei tengerészeti attasé Berlinbe
küldésének terve 71 1.3.4. Látogatás a chilei németség fellegvárában,
Valdíviában 73 1.3.5. A Berlin a dél-chilei sziget- és csatornavilágban.
Látogatás a világ legdélibb kikötőjében, Punta Arenasban 77 1.3.6. A Meteor
kutatóhajó a Tűzföld csatornavilágában. A Berlin és a Meteor találkozása 79
1.3.7. A Berlin dél-amerikai körútjának záró szakasza: Argentína, Uruguay,
Brazília, Zöld-foki szigetek, Spanyolország 89 1.4. A Berlin cirkáló
dél-amerikai kiképző útjának következményei 93 1.4.1. A Berlin útjának
értékelése Németországban 93 1.4.2. Chilei tengerészeti attasé küldése Berlinbe.
Chile feszült külpolitikai helyzete: a Tacna-Arica kérdés 94 1.4.3. Wilhelm
Canaris fregattkapitány titkos együttműködése a chilei és az argentin
haditengerészeti vezetéssel 102 1.4.4. A cirkálóháború elmélete és gyakorlata.
Az I. világháború haditengerészeti tapasztalatainak kiértékelése: az új német
offenzív haditengerészeti stratégia kiformálódása az 1920-as években 115
1.4.4.1. Erich Raeder nézetei az I. világháború alatti német cirkálóháborúról
115 1.4.4.2. A Tirpitz-doktrína kritikája. Új stratégiai koncepció Wolfgang
Wegener admirális memorandumában 129 1.4.4.3. A zsebcsatahajó körüli viták a
?Marsch zum Atlantik?, az új cirkálóháború doktrína a jegyében 139 2. A
francia?német rivalizálás az európa?dél-amerika légiútvonal kiépítéséért. A luft
hansa és a zeppelin művek dél-atlanti légiprojektje (1924?1933) 149 2.1.
?Spanyolország jelentősége, mint a Németország és Spanyol-Amerika közötti híd?.
Titkos spanyol(marokkói)?német légi kapcsolatok az 1920-as években 151 2.2. A
?transzóceán projekt? első meteorológiai programja a Minden gőzhajó fedélzetén
(1924. 03?06.) 193 2.3. A ?transzóceán projekt? második meteorológiai programja:
A Meteor kutatóhajó dél-atlanti kutató expedíciója (1925. 04. ? 1927. 07.) 199
2.4. Az argentin légi hídfő terve. Titkos argentin?német légi kapcsolatok
1923-tól 207 2.5. Junkers és Dornier repülőgépek a chilei légierő szolgálatában
(1925?1933) 213 3. A Hamburg és az Emden cirkálók világkörüli kiképző útjai
(1926. 02. ? 1927. 03.; 1926. 11. ? 1928. 03.) az Emden cirkáló chilei vizeken
és a ?zárt német kolóniák? meglátogatása Dél-Chilében (1927. 09. 30. ? 11. 05.)
223 3.1. Az Emden cirkáló világkörüli kiképző útjának előkészítése 225 3.1.1. A
Hamburg cirkáló világkörüli kiképző útja (1926. 02. ? 1927. 03.) 225 3.1.2. A
Marineleitung és az Auswärtiges Amt együttműködése. A világkörüli útiprogram
kiképzési prioritásai 226 3.1.3. A santiagói német követség és a valparaisói
főkonzulátus szerepe az Emden chilei programjának megszervezésében 229 3.2. A
progermán Ibanez-rendszer Chilében (1927?1931) 235 3.2.1. Carlos Ibanez
germanofil tábornok köztársasági elnöki tevékenysége (1927?1931) 235 3.2.2. Az
Ibanez-rendszer stabilizálása. Titkos német rendőrségi misszió közreműködése a
chilei csendőrség, a Cuerpo de Carabineros felállításában (1928?1929) 236 3.2.3.
Tisztogatások az anglofil chilei haditengerészetben, a germanofil erők
térnyerése az 1920-as évek második felében 251 3.3. Az Emden cirkáló és a ?perui
kártya?. A perui hadsereg Faupel tábornok irányítása alatt 255 3.4. Az Emden
cirkáló chilei protokoll és kiképzési programja (1927. 09. 30. ? 11. 05.) 259
3.4.1. Az Emden cirkáló Valparaisóban a ?jó sajtó? jegyében. A kapcsolatok
elmélyítése a chilei haditengerészettel 259 3.4.2. Az Emden díszegysége
Santiagóban Ibanez tábornok-elnök személyes meghívására 267 3.4.3. Bizalmas
tárgyalások a chilei kormánnyal egy német betelepítési programról 273 3.4.4.
Chilei érdemrendek adományozása a német politikai és katonai csúcsvezetés
számára 279 3.4.5. Németország az Amerikai Egyesült Államok elleni közös
chilei?angol diplomáciai frontban 280 3.4.6. Az Emden gyorsított kiképzési
programja a talcahuanói haditengerészeti bázison 292 3.4.7. Az Emden cirkáló a
?chilei Svájcban?. A német betelepülés 75. évfordulójának ünnepségei Puerto
Monttban 295 3.4.8. Az Emden intenzív kiképzőprogramja a norvégiai fjordvidékek
dél-amerikai ikerpárjában, a dél-chilei és tűzföldi csatornákban 302 3.5. A
hazatérés. Az Emden cirkáló világkörüli kiképzőútjának zárószakasza: Argentína,
Brazília, Dominika, Amerikai Egyesült Államok, Spanyolország 309 4. német?chilei
katonai kapcsolatok csúcspontja az 1920-as években. Kölcsönös
hadseregfőparancsnoki látogatások 1929-ben 313 4.1. Wilhelm Heye, a Reichswehr
hadseregfőparancsnoka ?privát? részvétele az 1929. márciusi chilei
hadgyakorlatokon 315 4.1.1. Wilhelm Heye tábornok argentín-chilei útjának
előzményei. Látogatás Magyarországon és körút az Amerikai Egyesült Államokban
1927-ben 315 4.1.2. Francisco Javier Díaz, a chilei hadsereg főfelügyelőjének
meghívása ?régi jó barátja? Wilhelm Heye tábornok számára a chilei
hadgyakorlatokra 319 4.1.3. Titkos memorandumok Wilhelm Heye főparancsnok
argentin?chilei látogatása előtt a német?dél-amerikai katonai kapcsolatokról a
versailles-i szerződés kijátszásának jegyében (1926?1928) 320 4.1.3.1. Francisco
Javier Díaz tábornok titkos terve: Chilei katonatisztek átvezénylése a
Reichswehrbe. Von Spee santiagói német követ jelentése az Auswärtiges Amt-nak
(Santiago, 1926. 02. 12.) 320 4.1.3.2. A versailles-i szerződés tiltó katonai
rendelkezései kijátszásának dél-amerikai lehetőségei. Wilhelm Faupel tábornok
jelentése Hans von Seeckt tábornoknak (Buenos Aires, 1926. 10.) 322 4.1.3.3. Az
Argentínában tevékenykedő ?nem hivatalos? német katonai misszió vezetője, Hans
von Kretzschmar tábornok jelentése Heye tábornoknak (Buenos Aires, 1926. 11.
23.) 325 4.1.3.4. Peru német légi befolyás alá helyezésének titkos terve. Döring
repülőőrnagy jelentése Brandenburg közlekedésügyi minisztériumi osztályvezetőnek
és Heye tábornoknak (Buenos Aires, 1927. 02. 17.) 328 4.1.3.5. Heye tábornok
parancsa chilei tisztek átvezényléséről a Reichsheer-be (Berlin, 1927. 12. 05.)
332 4.1.3.6. A francia rivális kiszorítása Peruból. Döring repülőőrnagy
jelentése Hindenburg birodalmi elnöknek és Heye tábornoknak (Berlin, 1928. 06.
07.) 340 4.1.4. Gustav Stresemann külügyminiszter ?minden feltűnést kerülő?
utasítása Wilhelm Heye tábornok dél-amerikai utazásáról 344 4.1.5. Wilhelm Heye
tábornok ?privát? útiterve. Az Auswärtiges Amt által letiltott bolíviai
látogatás 351 4.1.6. Tranzitlátogatás Argentínában. Találkozás a Buenos
Aires-ben ?nem hivatalosan? tevékenykedő német katonai tanácsadókkal 353 4.1.7.
Wilhelm Heye tábornok részvétele az 1929. márciusi chilei hadgyakorlaton. A
versailles-i szerződés 179. paragrafusának de facto hatályon kívül helyezése 355
4.1.8. A chilei német kolónia és a ?zászlókérdés? Heye tábornok 1929. márciusi
látogatása során 371 4.1.9. Heye tábornok második ?privát? útiterve. Az
Auswärtiges Amt által letiltott brazíliai látogatás 374 4.1.10. Wilhelm Heye
tábornok második tranzitútja Argentínában. Az argentin?német katonai kapcsolatok
1929-ben 376 4.1.11. Wilhelm Heye tábornok első dél-amerikai útjának kedvező
értékelése Berlinben. Heye második latin-amerikai körútja 1931-ben 378 4.2. ?Az
abszolút megbízható és hűséges? Francisco Javier Díaz, a chilei hadsereg
főfelügyelőjének részvétele a Reichsheer 1929. augusztusi hadgyakorlatán 381
4.2.1. Olshausen santiagói német követ Díaz tábornok németországi látogatásáról
381 4.2.2. Díaz látogatásának előkészítése a Reichswehrministerium és az
Auswärtiges Amt részéről 384 4.2.3. Díaz tábornok látogatásának német
sajtóvisszhangja. Díaz és Heye tábornok részvétele a Reichsheer 1929. augusztusi
hadgyakorlatain 387 4.2.4. Díaz tábornok, a chilei nemzetiszocialista
szervezkedés ?spiritus rectora? 392 5. A Karlsruhe cirkáló dél-amerikai
kiképzőkörútjai (1930. 10. ? 1931. 02.; 1931. 11. ? 1932. 12.) 397 5.1. A
Karlsruhe cirkáló 1932 július?augusztusára tervezett második útja Chilébe a
belpolitikai káosz, a zászlókérdés kiéleződése és a nemzetiszocialista
szervezkedés jegyében 399 5.1.1. A Karlsruhe cirkáló második dél-amerikai
kiképző útjának előkészítése a Marineleitung és az Auswärtiges Amt részéről 399
5.1.2. Az Ibanez-rendszer összeomlása (1931. 07. 26.) A Karlsruhe cirkáló chilei
látogató programjának első megkérdőjeleződése 405 5.1.3. A santiagói német
követség távirata a Karlsruhe cirkáló chilei látogatásának elhalasztásáról a
zászlókérdés kiéleződése miatt (1931. 11.) 411 5.1.4. Paul Behncke admirális
Chiléről alkotott nézetei 1914 előtt s iránymutatásai a Karlsruhe cirkáló chilei
kiképzőútja idején, 1932-ben 423 5.1.5. Az NSDAP előretörése a német
választásokon 1932 első felében. Az NSDAP Auslandorganisation szervező
tevékenységének kezdete a chilei német ?zárt kolóniák? körében 428 5.2. Chilei
belpolitikai káosz. A Karlsruhe cirkáló chilei útjának harmadszori
megkérdőjeleződése (1932. 06.) 437 5.2.1. Szocialista-kommunista tendenciájú
puccs Chilében (1932. 06. 04.) 437 5.2.2. Az Auswärtiges Amt és a Marineleitung
válságtanácskozásai. A Karlsruhe útjának intervenciós célú felgyorsítása a
chilei német kolóniák védelmében 440 5.2.3. A baloldali kihívásra adott
szélsőjobboldali válasz. Díaz nyugalmazott tábornok a Movimiento
Nacionalsocialista de Chile alapítója 444 5.2.4. A germanofil Ibanez tábornok,
exelnök váratlan visszatérése Santiagóba (1932. 07. 06.). Zöld jelzés a
Karlsruhe chilei látogatása számára 447 5.2.5. Ibanez tábornok sikertelen
kísérlete a hatalom megtartására. Az angol?észak-amerikai?német közös
diplomáciai front létrejötte. A Karlsruhe cirkáló chilei látogatási programjának
végleges lemondása (1932. 07. 21.) 450 5.2.6. A Karlsruhe cirkáló
villámlátogatása a valparaisói-öbölben (1932. 08. 04.). A kiképzési program
teljesítése a Tűzföldön a dél-atlanti cirkálóháború doktrína jegyében 456 6.
Kitekintés (1933?1939) 461 6.1. A nemzetiszocialista Németország első hadihajója
Dél-Amerikában. A Karslruhe cirkáló harmadik kiképző körútja (1934. 10. ? 1935.
06.) 463 6.2. Német tengerészeti attasé kinevezése Dél-Amerikába (1935. 10.). A
dél-atlanti cirkálóháború hadtápszolgálatának megszervezése 469 6.3. A Schlesien
sorhajó Dél-Amerika körüli kiképző útja (1937. 10. ? 1938. 04.) 475 6.4.
Térkép-projekciók. A német hadihajók közép- és dél-amerikai kiképző útvonalainak
(1924?1938) rávetítése a Brit Birodalom és Franciaország kereskedelmi hajózási
útvonalaira 479 6.5. Raeder admirális helyzetelemzése a Haditengerészet
Főparancsnoksága hadijátékának záró értekezletén (1939. 02?03.) 483 6.6. A
Deutsche Luft Hansa légügyi expanziója Dél-Amerikában (1933?1939) 507 7.
ÖSSZEGZÉS 513 7.1. A német cirkálóháború doktrína 515 7.2. Térkép-projekciók:
angol?francia tengeri útvonalak és a német cirkálók latin-amerikai kiképző
útjainak egymásra vetítése 516 7.3. A német cirkálók kiképző programjai a
norvégiai fjordvidék dél-amerikai ikerpárjában a dél-chilei és tűzföldi
csatornákban 517 7.4. Szoros német?chilei katonai kooperáció, az 1929. márciusi
chilei hadgyakorlat 520 7.5. A zászlókérdés és a chilei zárt német kolóniák 522
7.6. A Luft Hansa transzóceán projektje: A Berlin?Buenos Aires közti
interkontinentális légipostai járat és a Zeppelin léghajójáratok Fridrichhafen
és Rio de Janeiro között 523 7.7. Kölcsönhatások (Európa ? Németország ?
Dél-Amerika) 524 7.8. ?Szabad térdimenziók?: óceán, légtér, Dél-Amerika 525 8.
Forrás- és Irodalomjegyzék 527 8.1. Levéltári források 527 8.1.1.
Bundesarchiv-Militärarchiv (BAMA) ? Freiburg 527 8.1.2. Politisches Archiv des
Auswärtigen Amts (PAAA) ? Bonn 531 8.1.3. Bundesarchiv (BA) ? Koblenz 535 8.1.4.
Zentrales Staatsarchiv (ZSP) ? Potsdam 536 8.1.5. Bayerisches Hauptstaatsarchiv
(Bay HStA) ? München 537 8.1.6. Hauptstaatsarchiv ? Stuttgart 537 8.1.7.
Staatsarchiv ? Bremen 537 8.2. Nyomtatásban megjelent források, forrásértékű
kiadványok 537 8.2.1. Cikkek, tanulmányok 537 8.2.2. Önálló művek, memoárok 542
8.3. A II. világháború után íródott feldolgozások 544 8.3.1. Cikkek, tanulmányok
544 8.3.2. Önálló művek 557 8.4. Interjúk (Chile, 1999?2000?2002) 565 9. Idegen
szavak feloldása 567 10. Fekete-fehér Ábrák jegyzéke (1?77. ábra) 569 11. Színes
táblák jegyzéke (I?XXXII. színes tábla) 575