MTA BTK Történettudományi Intézet, 2014 Sajtó és történettudomány kapcsolata
különösen sajátos, hiszen összetett kölcsönhatásban állnak egymással. A sajtó
története a történettudomány egyik vizsgálódási területe, de ugyanakkor a sajtó
(és létezése óta az elektronikus média úgyszintén) a történettudomány egyik
fontos forrása is. Minden, ami nyomtatásban napvilágot látott és fennmaradt az
utókorra, értékes lenyomata az adott kor eseményeinek, eszméinek,
gondolkodásának, a kortársak egymáshoz, múlthoz, jelenhez és jövőhöz való
viszonyának. Ugyanakkor, amit a múlt kultúrája alatt értünk, annak jelentős
része is a sajtó útján hagyományozódott ránk. Evidens ez az ún. ?magas? kultúra
esetében: az irodalmi művek nyomtatásban, a sajtó útján maradtak fenn. Azt is
könnyű belátni, hogy lapok, újságok alapításának és működésének, könyvek
kiadásának, tanulmányok, cikkek stb. megírásának egyik célja a magas- vagy éppen
a populáris kultúra terjesztése. A sajtó kultúraterjesztő szerepe megvalósulhat
a sajtóterméket létrehozó emberek akaratán kívül és másokat tudatosan manipuláló
szándékával is. A kettő olykor nem is választható szét egyértelműen.