A XVI. és XVII. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros
századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő, nagyszabású
regényfolyam főhőse, a gáláns és szenvedélyes Pierre de Siorac lovag mindig ott
van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol ?libben a szoknya?. Ezúttal,
a tizenegyedik kötetben La Rochelle ostrománál, ennél a nagyszabású
történelemformáló eseménynél, Franciaország és Anglia erőpróbájánál, amely
nemcsak a francia királyság sorsát befolyásolta, hanem valamennyi, a
katolicizmus és a megreformált vallás között választani kényszerülő európai
országét. La Rochelle hugenotta erődítmény volt, a vallási üldözöttek
bevehetetlennek hitt és kikiáltott mentsvára, hiszen a tenger felé nyitott volt,
így onnan az ostromlottak bármikor segítséget remélhettek. És reméltek is
1627-ben. Ám hiába: La Rochelle-t kerek egy évig tartó ostrom után végül
bevették XIII. Lajos és Richelieu seregei. A La Rochelle-i, inkább
kisebb-nagyobb csetepaték, mintsem véres, kegyetlen ütközetek jellemezte ostrom
kimenetelét végül egy, a hadviselésben addig még nem alkalmazott újdonság
döntötte el: a roppant kőgát, amely eltorlaszolta az öböl bejáratát, s így
lehetetlenné tette, hogy az angolok élelmet juttassanak el az éhező városba és
katonai segítséget nyújtsanak a védőknek. Ebben a nem mindennapi ostromban vesz
részt a történet narrátor-főhőse, Orbieu grófja ? illetve a regény végére
hercege és Franciaország pairje ?, akit ismét számos dicsőséges, ám veszedelmes
küldetéssel bíznak meg a hatalmasok. Közben persze arra is jut ideje, hogy a
szívének oly kedves gentil sesso körül forgolódjék, és láss csodát, most először
a házasság, a családalapítás gondolata is felmerül a csapodár, ám lovagias
széptevőben. Merle a tőle megszokott mesterségbeli tudással rajzolja fel a
sokszínű, árnyalt történelmi tablót, jellemzi hőseit, királyokat, hadvezéreket,
főpapokat, nagyurakat s persze szépasszonyokat, festi a csatajeleneteket, az
udvari intrikákat, szerelmi cselszövéseket. A 13 rész: 1977: Francia história
(Fortune de France) 1979: Csikóéveink (En nos vertes années) 1980: Jó városunk,
Párizs (Paris ma bonne ville) 1982: Íme, a király! (Le prince que voilŕ) 1983:
Szenvedélyes szeretet (La violente amour) 1985: A pirkadat (La Pique du jour)
1991: Libben a szoknya (La volte des vertugadins) 1993: A gyermekkirály
(L?Enfant-Roi) 1995: Az élet rózsái (Les Roses de la vie) 1997: Liliom és bíbor
(Le Lys et la Pourpre) 1999: Veszedelem és dicsőség (La Gloire et les Périls)
2001: Ármány és cselszövés (Complots et Cabales) 2003: Pallos és szerelem (Le
glaive et les amours)