Az Éden, amelynek felderítésére a lengyel hírlapíró vállalkozik: Örményország.
Egy régi legenda szerint a bibliai Paradicsom az Ararát lábánál terült volna el.
A Köztársaság polgárai éppúgy számon tartják e hagyományt, mint kultúrájuk.
városaik régiségét, vidékük szépségét, fiaik hírességét. Méltán büszkék
szülőföldjükre, melyet a Nap országának becéznek. Karas beutazza az örmények
világát a térben és az időben, megismertet a régivel és az újjal, találkozik
Erebuni (Jereván) ősi oroszlánjaival, ellátogat Ecsmiadzinba, az örmény
Vatikánba és meglátogatja a főpapot, a katholikoszt, beszélget parasztokkal és
munkásokkal, mérnökökkel és régészekkel. Fölkeresi Szárjánt, a nagy örmény
festőt, beszél Petroszjannal, a neves sakkművésszel, meginterjúvolja Jeszenyin
múzsáját. Aranybányában jár és bazárban, egy szekta falujában és az örmény
konyak forrásánál. Megkóstolja a különös örmény étkeket, családi ünnepélyeken
vesz részt, történeteket hallgat meg és mesél tovább. Földerítő világjárása
nyomán feltárul az örmények színes, gazdag világa és eredeti világlátása.