A mai szóhasználatban a mítosz képzeletbeli, nem valós történet. Ennek ellenére
bizonyos értelemben a történelem része, hiszen a világról, istenről és az
emberről alkotott kép tükröződik benne. A történelem előtti idők megismerésében
nagy segítségünkre vannak a mítoszok. Az ausztráliai őslakók álomidőnek nevezik
azt a mitikus ősálom kort, amikor a felelevenített események történhettek. A XX.
század embere civilizációs fejlettségénél fogva elszakadt a természettől,
kevésbé függ az élete annak változásaitól, s mégis egyre nagyobb érdeklődést
mutat az ősálom, az aranykor, a mitikus idők iránt. Európa a görög-római
mitológián nőtt fel. Ezek az ősminták ismertek előttünk. E könyv páratlan
képanyag segítségével öt világrész mítoszait villantja fel, s mert a mítosz és a
rítus szoros kapcsolatban állnak, a Mítoszok földjén bemutatja a szent helyeket,
a hegyeket, a völgyeket, a rajzolatokat, mindazt, ahol az ember kapcsolatba
léphetett a földöntúli erőkkel. Stonehenge csillagászati megfigyelések számára
mértani pontossággal kialakított körzet, ahol valószínűleg ünnepségeket is
tartottak. Ebből a könyvből számos más helyet is megismerhetünk, amely hasonló
célból épült, így a franciaországi Carnac. Chartes katedrálisának tervei mitikus
elemeket is tartalmaznak, s ugyanez mondható el a zarándoklatok nagy
katedrálisáról Santiago de Compostelában. Az állat- vagy emberalakot formázó
földhalmokat a világ minden táján megtalálhatjuk, Észak-Amerikában csakúgy, mint
Ausztráliában és Európában. Könyvünk bemutatja a mára már szállóigévé vált
Eldorádó helyszínét és a köréje kerekített hiedelemvilágot, s felvonultatja
azokat az adatokat, amelyek az eltűnt földrészekről szólnak, Atlantiszról és Mu
földjéről.